Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története
Tartalom - Bárdos István : AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1926-1948
36 sa továbbra is a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság elnevezést használja. A Társaság életéró'I ez az utolsó általunk ismert - 1945 eló'tti sajtóközlemény. A hátralévő hónapokból - egy jóval későbbi és közvetett híradás révén már csak arról van értesülésünk, hogy Lepold Antal, aki a Társaságnak mindvégig elnöke, a Balassa relikviákat - megmentendő a történelmi végjálszma viszontagságaitól - elrejti a Főszékesegyházi Kincstárban. 1 9 Ezzel a - némileg jelképesnek is ítélhe•'»•'• tő - mozzanattal lezárult a Társaság működéinul ' huwit „„aw.«.«.sének az a korszaka, amelyre erőteljesen rányomta bélyegét a háború. A kedvezőtlen kö.'i»-;Uo,irii»a 6o *33U*1«»!» «amntHa «ultaruita »gy»a sa»t»k ^ * t-\- r osdDto* nlíU-lao* »rs a col Kor W.-Jt,a)'s;ny.-in«fc,.« ,3 t «.,- ... / « • .. .... p 1 ..« , • rulmcnyek kozott fokozatosan csökkent rea-'">1,' 'nsítf 3»6*® «Uiitfn t»ví un .-«oiui*«• SMus^rtsur lis lehetősége a második korszakra jellemző •: V T^ViSSi^'^J^Ä^t?".^^ átgondolt alkotó munkának. A kegyetlen háSEH.fc;' :-íi.«£?íf !?!!••: ft "iirüÜWJSR'S. S» 8 lÍJ?*ÍÍ i ' __ . ' _ r_ ' i ' a ' „ ' .... ... i Iät-7lKultül' r.íit DM '' r.'l oüÜtsAw»»*, B'j Ut Í,;v» Sjlatl vcövob Cot.líoöv«! , / / r . /. / . / • . •?'.sa'«»a;5.JSíN??*sKtSt4«v;;:'Si. ború, az ország lasizalodasa mar nem engedily «sr'l m. S3.'..«» - • hrt'u-isl eist»» orr« v»nnt(»a5 lílontíalt «-> : ».-, na, •-1 'rutír ur e,.j • t . js»..6l«tív-1 - t»liti« ;i »»•» »01 . . i-y-jt, •' r»3 injíiu.* J<w;.»lnWval to Kt»s6ssttv». MnU v- t«:J.B tarjMiz« f«l. i EisefcB Jsl«cf>»ísC vaey «a«»-ly»Bl. v. :«nu «s >'««'.;l»i*Kl»s, - l»it6v». h»</ otnco«o túsöttu« «jü»i ollen. V.t. - u vun cz Ü tuuoáct bl3í«d 1.1 etr«n Jolhelí, ,„ ... .... . T T . . . .rOte^^Ä^aatf&^tj» SSÄÖ- vezeti esztergomi mukodeset sem. Vaina Gal-hsv'vú vr .it«, - lolon r»iis»i«t«i- véijreiMjviaiTríi a «216 Joloni o6t ° J u - -.-'aAfX .... ......— ^i.^^nsi^'aH'^CI. te m e8 a katolikus, polgári értelmiségiek szer•a'la'eirí * " * W3ÍS. t.síívr" 1 „ bor, Szálasi belügyminisztere 1945. február 8án Sárváron kelt körlevelével a következőképpen tett pontot a kulturális egyesületek műkői Z axtiasoirtjí. "suaiuan blzidvAo* i.cyetnlsator ur r»nd«l«tát o< rolóiban oí*d fvlhivAs desere: „Megallapitasom, és köztudomás sze, r rint a kulturális egyesületek nagy részének S Ki-'T-.nt/ Üitoiíils t. liek*llíitílri. q^XL működése sem a mai kor követelményeinek, sem és főképpen a hungarista lelkiségnek meg Vajna Gábor nyilas belügyminiszter . . . . , . . . ..... J , , , ne m felel es ezert a Magyarorszagon mukokörlevele dő, illetőleg létező összes kulturális egyesület működését az egyesületek feletti főfelügyeleti jogom alapján további rendelkezésig beszüntetem." 2 0 Az újrakezdés Ismereteink szerint 1945 után mindössze egyetlen nyilvános esemény fűződött a Társaság nevéhez. Nyergesi Jánosnak nyergesújfalui Magyar Viscosában rendezett kiállításának megnyitása kapcsán - mely a dátumból ítélve az első kiállítás lehetett az újból egyesült vármegyében - a Szabad Esztergom megszólaltatja Einezinger Ferencet a Balassa Bálint Társaság alelnökét is. A kiállítás sok rangos érdeklődőt - közöttük Pátzay Pált, Heltai Jenőt és Illés Bélát - is vonzó kiállításon Einezinger a következőket mondta: „Kemény, töretlen utat járt meg Nyergesi János, míg a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság rendes tagjává választották." 2 1 Mindez arra vall, hogy akkor még élt és dolgozott az a Társaság, amely két évtizedes működése során oly sokat tett Esztergom fejlődéséért, s amely utolsó megnyilvánulásával annak is tanújelét adta, hogy meg akarja találni helyét a háború utáni Magyarország társadalmi életében. E szándék megvalósítását azonban megakadályozták a koalíciós korszak politikai küzdelmei, s az a történelmi cezú-
