Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

133 Nem vagyunk benne biztosak, hogy megtörtént-e egyáltalán a végtagok amputálása. Amennyire megrázó a jelenlévő Dobokay Sándor beszámolója, annyira álságos Balassi András vádaskodása, Gabelman német jegyző beírása pedig sértő: „Perierunt Valentinus Balassi, Ilungarus sed impius" vagyis meghallak: „Balassi Bálint, istentelen magyar." Neki istentelen volt egyik legmélyebben hívő költőnk. Attól függetlenül, hogy forró olajjal vagy hideg vassal kezelték az ágyéktáji, kétoldali sebesülést, a csiramentes operációk ismerete előtt alig volt esély az életben maradásra. Talán jobban járt, mert a kegyetlen megpróbáltatásokkal teli életét még ragyogó fizikumával sem volt könnyű elviselni. Kerek életművet hagyott ránk, teljes mértékben talán még ma sem ismerjük. Balassi Bálint idejében a sebészet - pláne a hadi - nem volt szerves része az általános medicinának. Ezért egyetemi végzettség és vizsga nélkül is lehetelt művelni. Vesalius után vagyunk, legalább a bonctani viszonyokat illeti volna ismerni, nemcsak a saját kárukon megtanulva. Költőnk hősi halált ball s nem Mátyás borbélyának tudatlansága miatt. A mai sebészet biztosan segített volna rajta. Irodalom 1. Balassi Bálint: Összes versei. Szép magyar comoediája és levelezése. Bp. 1968, 190. 2. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Bp. 1978, 136-143. 3. Ciulart, Jules: Histoire de la médecine francaise. Nagel, Paris, 1947. 4. Ipolyi Arnold: Veresmarty Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. Bp. 1875, 159. 5. Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Bp. Eggenberger K. 1929. 6. Nemeskürty István: Balassi Bálint. Bp. 1978. 7. Récsei Viktor: Balassi Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Esztergom Évlapjai 1905. 59. 8. Szumowski Ulászló: Az orvostudomány története. MOKTK, Bp. 1939.