Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

130 kőből készült emlékmű mögött húzódott meg" meg: ... „post munimentum quoddam lapideum sese reduxere"...írja, majd folytatja: „... ekkor sebesült meg Balassi Bálint is, e serény ifjú, aki egyaránt hévvel szolgálta Marsot és Ballast..." Megjegyzendő még, hogy a május 22-i roham helyét Istvánffy szintén a Vízivá­ros D-i végén volt saroktoronynál („ad Aquuriae urbis angularem turrim rotundam, cujus pars homotenusnus fene diruta erat...") határozza meg. Véleményem szerint a rohamo­zók ellen felsorakozó janicsárok sor­fala a résen belül fogadhatta a táma­dókai. Nem valószínű, hogy a falon kívül, az ellenfél tü/.ének kitéve, fe­dezék nélkül várták a támadást. Erre utal az is, hogy Pálffy egy „kőből készült emlékmű" mögött talált me­nedéket. Nem hihető ugyanis, hogy az ostromlott és szétlőtt fal előtt bár­milyen emlékmű állhatott, vagy megmaradt volna az ágyútűz után. Talán ezzel az emlékművel és a kér­AKíitainkt\úuttcabeiiyűój(i,anikizostranhelyefeléiniitat. déses hdlyd kapcsolatb a hozható Jobbról, a be futta toll ház, Riisztem pasa fürdőjének , , . ,.r- , , c nc ... , egy erdekes adat Esztergom 1575 a valószínű helye . c táján készült török tapu-defterében. Az „Alsó vár"-nak nevezett Víziváros házainak összeírásánál amely az összeírás kikövetkeztethető sorrendje szerint a Budai kapunál kezdődik és a melegvizes fürdőház (valószínűleg Rusztem pasa fürdője) felé halad, a 181. és a 182. sz. házak kőzött, a melegvizes fürdő közelében álló házat így írja le: „Kurd oda­parancsnok háza földszintes", stb. (a ház pontos leírását adja, majd folytatja:) „Egyik-egyik oldala Rizs Ömer azah (házával) szomszédos, (másik) két oldala a „vörös kővel' (kizil-kaba) és az úttal határos." A leírásból kitűnik, hogy a várfal (városfal) és az utca között kis házak áll­tak, és a hévízfürdő közelében, két ház között bizonyos »vörös Kő« is állt. Lehet­séges, hogy ez a defterben is megemlített, helymeghatározásra is alkalmas méretű „kiz.il Kaba" egy vörös márványból készült (talán középkori, talán török?) emlék­mű lehetett, amely mögött Pálffy Miklós a janicsárok golyózáporától megmene­kült...,, A fentiek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy a költőt nem a Tanítóképző Főiskola közelében felállított szobra környékén, hanem a Víziváros DNy-i sarká­nál, a Hévíz-fürdő tornya mellett - már a városfalon belül a mai Katona István utca 4-6. sz. házak (Rusztem pasa fürdője) közti sikátor táján érte a halálos sebei okozó lövés.

Next

/
Thumbnails
Contents