Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

126 magát összeszedni. A vezetőik szakértelemhiányát még a bányavárosi polgár is észreveszi, mint a szántén szemtanú Hlésházy István. „... De a költő tisztelői minden jóindulatuk ellenére sem értették meg kortársuk nagyságát és szándékát, hiszen latin versekkel, a latin humanizmus szellemében dicsőítették azt, aki egész opusát a magyar nyelv szellemében, a magyarság dicsőségére alkotta. Rimay János volt az egyetlen, aki megértette a költőt és Balassi Bálint is tudta ezt, mikor szellemi örökösévé kijelölte halálos ágyán emlékének megörökítésére felkérte." (Irodalomtörténeti Közlemények 1943. 43-47., 132—139.) (137. o.) (Szerk.: Amikor a haza részéről bántó kritikákat kapott, hangot adott elkeseredésének): „ Hazája úgy verte életében, mint az édesanya szokta fiát, hogy derék embert neveljen belőle. Majd elkcscrcgtck együtt a nemzet fogyásán: becsület, szerencse, vagyis vitézi hírnév és zsákmány már nem igen akad, s ami volna, azt az idegen viszi cl. Politikai hitvallás ez: ha Balassi túléli az ostromot, bizonyosan Bocskay oldalán találtuk volna, mint barátját: Sok bú éri, gyötri Végtelen rcménségét, Titkos óhajtással Kcscrgi a szegénséget, S az inkább kínozza, Hogy ölben hordozza Halálos ellenségét." Rimay verse tehát határozottan Balassi Bálint életgyónásának látszik: a költő elmagyarázza barátjának, miért csináltatott hárfás Dávid királyt ábrázoló kamokazászlót, és mit jelent annak minden részlete, mint régi verseiben megmagyarázta kedveseinek egy-egy ajándékba adott gyűrű, kereszt vagy pelikános násfa szimbolikáját: Tejfehér szín jegyez Lágy szívet, engedelmet, Az vörfölyc (-kockái) jegyzi Az én veszélyemet, Kiben mennyi szöglet, Bennem annyi döglet Sebheti én szivemet. .. .

S elmondta neki is. mint gyóntatójának. hogy ő a hősi halált jött keresni Esztergom alá. Ám váltsa bár magát S nyerje szabadságát Holtom hozó sebemmel...