Leel-Őssy Lóránt: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története

Tartalom - II. BALASSA BÁLINTRÓL IRT CIKKEK ÉS BIOGRÁFIÁJÁNAK RÉSZLETEI

109 sybarita életet viselek. Ebben is hazudtak... Isten erre bizonyságom, hogy soha nem tudom, a sybarita élet mi légyen. Hogy vígan laktunk, nem tagadjuk, de mi abban sem bárót, sem polgárt meg nem bántottunk, hanem az magunkét költöttük. «"... Bálint ... saját ügyeinek ügyvédje egyben polemikus író. Leveleit panaszos hang gúnyos vagy önérzetes tiltakozás jellemzi ... Tetteit, magatartását a tétovázás és szorongás jellemezte. Érzelmeire az ideges hangulat nyomta rá bélyegét. Tudta, hogy bármit tesz mindig ő a vesztes András ravaszságával, kőszívűségével, az érzelmi megpróbáltatásokat is átvészelő viselkedésével szemben. Látta, hogy András a zsugori várúr kimondottan élvezi ezeket a pereket, s élvezi az erőszakot is, amik a perekkel járnak. Nem ismer el nyugtákat és fizetéseket, ő perli emberét, akit vasban tartott, nem fizeti a lelkiismeretesen munkájukat végző fiskálisokat, s különösen sakkban tartja őt...(Szcrk.: sok esetben) Igen nagy naivságot árul el magáról Bálint akkor is, amikor apai örökségként a dézsmaszedés jogát is magának szeretné megszerezni. S még naivabb, amikor azt fejtegeti, hogy ő vitézségével kiérdemelte, hogy valamelyik kapitányságot megkapja... Ismeri természetét. Tudja, hogy kegyetlen. Vadságát, durvaságát szépítgetni, magyarázgatni próbálja: »Ha természettől fogva lett volna is bennem valami vadság és durvaság, a múzsák nyájassága s a tudomány ékessége, vagy a hosszas zarándoklás, vagy az udvar körében huzamos tartózkodás nem megszelídítették volna-e azt régtói fogva? « " Nem számíthatott sok jóra élete során a nők dolgában sem ... Bálint nem tartotta volna lehetetlennek a házasságkötést (Szerk.: Krusith Ilonával), hiszen jól jött volna számára ,„v nem is esett volna porba pecsenyéje", mint ő maga írta. Ugyanekkor tisztában volt önmagával, s félt, hogy házasságkötése után nem sokáig bírná ki hűségesen, s ismét verés lenne a vége, mint az korábban talán Lengyelországban történt vele, ahol majdnem szeme világát veszítette

. (Kiemelés a szerk.-től) ... Nem Balassa Bálint lenne, ha csupán egyetlen nő járna a fejében, hiszen ekkor az erdélyi Hagymássyné Kerecsényi Judit járt az eszében, de nem szerelmi, mint inkább ugyancsak házasodási szándékkal. Hasonlóan anyagi okok motiválták házasságkötését Dobó Krisztinával... Azt gondoljuk, hogy Bálint igazi célja nem a türelmetlen, indulatos és bizalmatlan özvegy unokahúg kezének elnyerése volt, hanem a pataki vár Dobó Ferenctől való megszerzése. Bálint tudta, hogy neki a régi adósság miatt része van a sárospataki várban, s Dobó Ferenc saját és anyja rokonainak, sem akart fizetni, s Csákyt a várba beengedni. Ezért Bálint úgy gondolta eljött az ő pillanata, s a házasság révén megszerzi az egész várat magának és Krisztinának. Láthatjuk, hogy itt sem a mindent elsöprő reneszánsz szerelem volt a tragikomikusra sikerült házasságkötés fő indítéka, hanem a vagyonszerzés és visszaszerzés, amely oly sok főurat motivált ekkoriban... De szegénysége onnét ered, hogy ő és családja mindenét elvesztette a török elleni harcokban, és pereskedésekben. Szerinte ez nem bűn, sőt dicsőség, s éppen ezért mindenben felveheti a versenyt ellenfeleivel, és szellemi tőkéje sokkal gazdagabb náluk ... Látjuk, hogy Bálintot inkább a bosszú, és vagyonszerzés hajtőt-