Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

VIII. Pázmány Péter

Pázmány müvei, mint erélyes hangú s erőteljes magyarsággal irt hit-viták ezután gyors egymásutánban láttak világot. Forgács mint érsek egészen maga mellé vette a lángeszű fiatal jezsuitát, ki tehetségével és irányával teljesen szint vallott. Hittéritőnek, vallásvédőnek, jó irónak, jó szónoknak, jó politikusnak és jó papnak Ígérkezett. Mint hittérítő rövid idő alatt harmincz kálvinista családot téritett meg. Mint vallásvédő nemsokára heves küzdelmet viv az erősebb ellenféllel, a protestantismussal, mely Pázmány fölléptekor csakugyan túlsúlyban volt hazánkban. Küzdelmeinek diadalát még megérte, mert az uralkodó vallás Magyarországon ismét a katholikus lett. Mint iró tősgyökeres magyarsággal irt, melylyel egyformán megértette magát a palotákban és a kunyhókban. Mint szónok már akkor elragadta a hallgatóságot gyújtó tüze s hatalmas érvelései által. Mint hazafi és politikus az ország és egyház támaszát a trónnál kereste s rendületlen hivévé vált a királynak. Mint jó pap pedig olyan erkölcsös és nemes életmódot élt, hogy legnagyobb ellenségei sem tudtak jellemén a legkisebb makulára is akadni. Irodalmi alkotásai a nagy közönségre nézve napjainkban már csak történeti becsüek. Az egyházi iró, a nyelvész meg a historikus azonban kimeríthetetlen forrásokat talál bennök. Legnagyobb műve a Kalauz volt, mely 1613-ban jelent meg. A negyvenhárom éves tudós itt minden tanulmányát, tapasztalatát és tehetségét kifejezi. A nagy munkára eszményétől, a jezsuitából bibornokká lett Bellarmin is nagyszabású vita és czáfoló rendszerbe foglalja a XVI. század minden érvét a reformátió ellen. Pázmány az ő Kalauzában csakugyan kalauzt adott hitsorsosai kezébe. Ez időben már ő volt az irodalom középpontja. 1614-től 16-ig tizenhat polemikus irat jelent meg részint Pázmánytól, részint barátaitól mellette, részint ellenségeitől ellene. Forgách Ferencz esztergomi érsek halála után nem is következhetett más, mint Pázmány, a jezsuita, a kit csak hosszú utakon vezethettek föl az érseki székbe. II. Mátyás király 1616 aug. végén nevezte ki érsekké. A pápa habár eretnek szülők gyer-