Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

IV. Esztergomi szerzetek

harátjaik testi és lelki javával kell foglalkozniok. Kolostoraik a betegek házai, czellájok szegényes, kápolnájuk a plébániatemplom, keresztutjuk a város utczája, zárdájuk az engedelmesség, rácsozatuk az isteni félelem és fátyoluk a szent szerénység." A szathmári provinciához tartozó esztergomi szent Vincze leányainak zárdáját 1865-ben 50 ezer forinttal Scitovszky primás alapította s Szathmárról tiz irgalmas nénét hozatott a zárda vezetésére. A zárdát Simor János Herczegprimás hatalmas segélyben részesítvén, Esztergom első nőnevelő tanintézetévé avatta. A „szentlélek galambjai" innen szállottak ki a szent Annáról nevezett második zárdába, melyet az esztergomi nép gyermekeinek óvására és nevelésére szintén Simor János herczegprimás alapított. Ugyancsak irgalmas nénék gondozzák a Simor-kórházat Szent-Györgymezőn s a városi közkórházat a külső városban.