Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv
IV. Esztergomi szerzetek
A dömésekről 123l-ben van szó. Az esztergomi dömés prior a pápától megbízatásokat kap. Theodorik, a kúnok püspöke, a kit Róbert esztergomi érsek szentelt föl, esztergomi dömés prior volt. Székházuk a Zamárd-hegy alján Kováchi helység mellett épült. Az augustinusok rendjéről 1262-ben hallunk először. A rend a város árkai körül tetemes nagyságú kertet s a határban két nagy szőlőt birt. Laktak Sz.-Tamáson túl, a Zamárd-hegy felé. A ferenczeseket IV. Béla hozta Esztergomba, kiknek templomában el is temetkezett, a hol már neje Mária s egyik fia, Béla, pihentek. Fülöp esztergomi érsek főtemplomba vitette át, hogy azt királyi hamvak is emlékezetessé tegyék; de X. Gergely pápa elrendelte, hogy IV. Béla tetemeit a ferenczesek kriptájába tegyék vissza. IV. Béla ismeretes síremléke még Mátyás király idejében meg volt. Még a rendi pecsét is a király temetkező helyére vonatkozott. Nagy Lajos is ide akart temetkezni, midőn Aversában megsebeseült s egy ferenczes ápolta. A mint a király szerencsésen visszatért, az esztergomi ferenczeseknek egy négyszáz forint értékű arany lánczot ajándékozott. 1543-ban, midőn Esztergom a török kézre került, Bakats Tamás primás felkérte a híveket, hogy adakozzanak, különben meg nem élhetnek a barátok. Esztergom visszafoglalása után a ferenczesek újra visszakerültek s minthogy a régi zárda fekvését ki nem kutathatták, 1700-ban a mostani helyen építettek uj klastromot. Az építkezés a Rákoczi-mozgalmak alatt szünetelt, de 1717-ben valahára mégis elkészült s a rendet ünnepélyesen bevezették. A zárda mostani alakját 1755-ben nyerte. A lauretomi kápolnát Kucklaender neje, Trkl Kata építetté, a hová férjed magával el is temetkezett. Itt nyugszik Erős Adám esztergomi várparancsnok is, a kit 1765-ben kívánsága szerint barát ruhában temettek el. Az ősi zárda valószínűleg nem meszsze a Dunától a plébánia-templom homlokzata előtt feküdt, a hol 1738-ban sok sirra találtak. Bél Mátyás azt állítja, hogy a mostani királyvárosi templom az ősi ferenczes-zárda romjain épült. 38
