Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

IV. Esztergomi szerzetek

IV. Esztergomi szerzetek. (Sz.-Benedek-rend. - Czisztercziták. - Lazariták. - Templomosok. — Johhanniták. - Dömések. - Augustinusok. - A ferenczesek két székháza. - Pálosok. - A benczések székházának eredete. - Jezsuiták. - Az esztergomi gymnasium eredete. - A vizivárosi plébánia eredete. - A primási palota eredete. - Szigeti apáczák. - Irgalmas nénék. - Az irgalmas nénék elterjedése.) f K A ÁR a legrégibb időkben volt Esztergomban a beJ\/ I nedek rendnek apátsága. Kr V JL A város mellett a XIII. században cziszterczita rendű apátságra találunk. A lazariták már az első király alatt lovagrendet birtak Esztergomban. A pozsonyi krónika ugyanis ide küldeti Szent István által az augsburgi katasztrófa gyászmagyarkáinak utódait, kik hontalanul bolyongtak a hazában. Knauz igen valószínűnek tartja, hogy a Lázár-rend lovagjai a Szent István által Esztergomban alapított első kórház gondozását vállalták el. A vár tövénél, 1200-ban, templomosokat találunk, a kik a szent föld visszahódítására tetemes adományokat kapnak. Esztergomban lakott a rend nagy mester is s itt őrizték az aranybulla egyik példányát. Az aranybulla egyébként az esztergomi káptalanon kivül harmadik példányában az esztergomi johannitáknál is le volt téve őrizetre, kik a templomosokat túlélték. Az előkelő s ritka szigorú lovagi rend IV. Bélának erős támasza volt. A rend egyébiránt Esztergomban több székházzal is birt. Esztergomban találjuk azonban a többi között magyarországi főkonventjüket is. A rend már a XII. században fennállott Esztergomban, a hol IV. Béla öreganyja közfürdőket építtetett számukra. Birtokaik a kis Dunától Táth és Dorogh felé terültek el. A rend egész 1404-ig virágzott. A mohácsi vész után