Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

gom szab. kir. város területén 8 drb, a párkányi járásban 40 gőzkazán működik. Használási czéljuk szerint: Cséplésre 37, szeszgyártásra 11, bányászati czélokra 12, őrlésre 4, vizemelésre 2, téglagyártásra 2, szappangyártásra 1, keményítőgyártásra 1, gőzfürdőnél 1, gőzfürészethez 1 gőzkazán van alkalmazásban. Az Esztergom megye területén forgásban levő dunai hajómalmok száma az esztergomi járásban 31, a párkányi járásban 28, összesen 59; a Garam folyón állók száma pedig 13. Az építészeti hivatal vezetője: Merz Imre főmérnök, Vajda Géza, kir. mérnök, Ivanits Gyula és Keményffy Béla, utibiztosok. 66. Hajózás. A dunagőzhajózási ügynökség 1842-ben alakult. A magyar társulat 1870-ben kezdődött, 1873-ban szűnt meg, és 1874-ben ment át az osztr. társulat tulajdonába. A teherforgalom átlaga évenkint 70-80 ezer m. m. A személyforgalom átlag évenkint 40-45 ezer utas. Ügynök: Rónay Gyula. Pénztáros: Dömötör László. 67. Propeller. Esztergom közgazdasági életében legújabb alkotás, mely az osztrák-magyar államvasutat vizi uton köti össze Esztergommal. A társulat csinos kis propellerjeit mindennap látjuk vidáman siklani a vasúthoz és onnan vissza az utazó közönség legnagyobb kényelmére. Ezáltal egy fontos lépést tett Esztergom közönsége a forgalom tökélyesitésében, mert az uton nem kénytelen többé a Nánától-Párkányig terjedő poros uton végig döczögni - télen