Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

járulása mellett nemcsak ünnepélyesen megalakult, de virágzásnak is indult. Vezérelve lévén a kevésbé értelmes kisgazdák körében a földnek czélszerűbb munkáltatását megismertetni, terjeszteni azon módozatokat, melyekkel a föld erejének lehető kímélése mellett, ugyanabból aránylag legtöbb és legbiztosb haszon remélhető. Oda törekedett ugyanis, hogy egyrészt nyomtatott körlevelei és értesitvényei által, melyeket az egyesületi tagokon kivül a községi elöljáróknak is ingyen megküldött, másrészt pedig többször rendezett próba- és versenyszántásokat, valamint marha, termény, és gyümölcskiállitásokat. A marha, sertés és főleg az évenként ismétlődő lókiállitások sem maradtak buzditó hatás nélkül. A phylloxéra-vész ellenében is nagyérdemű munkálatokat végzett. Tiszti kara: Székhelyi Majláth György gróf elnöksége mellett Rédly Gyula, Meszéna János alelnökök, Niedermann Pál ügyész, Szegedi Sándor titkár. Lintner János pénztáros. Ide sorolandó 24 választmányi tag. A tagok összes száma 110, kik között 27 alapitó, 83 pedig rendes. 1867-ben alakult s tizenkét évi mozgalmas élet után elszenderült. 1881. évi jan. 18-án Palkovics Károly polgármester egybehiván a városház tanácstermébe Esztergom város polgárságát, Dóczi Ferencz, Vezér János, Niedermann József lelkesült felszólalásai után az egyesület megalakulása azonnal elhatároztatott és a tisztikar nyomban megválasztatott. Az egyesület főparancsnoka lett Reviczky Győző, alparancsnoka Dóczi Ferencz, alelnöke Vezér János, titkára Niedermann József, lelkésze gróf Csáky Károly, orvosává Hübschl Antal, pénztárossá Waldvogel József. A működő csapat jegyzőjévé Bánfi Károly, 45. Városi tűzoltó-egyesület. 213