Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

rintot s később egy erdőrészt adott, megnyitotta tovább saját kőbányáit. A primás, a főkáptalan, a főapát, ő Felsége, a kormány s a nagy közönség adakozásaiból végre felépült Kovács Ferencz épitő terve szerint. Hatvanöt ezer forintba került a diszes épület, mely 1880-ban nyilt meg s azóta mintaszerű keretbe foglalja a főgymnasiumi oktatást. Tanári kar: Villányi Szaniszló igazgató (17 év óta tanár), Mann Honor (22), Dr. Wargha Samu (18), Horváth Mátyás (13), Panghy Özséb (9), Schedl Arnulf (10), Horváth Bálint (9), Acsay Ferencz (7), Csikász Villebald (6), Németh Reginald (6), Vojnics Döme (7), Szabó Iván (6), Gergye Lénárd (3), Récsei Farkas (3), Hajós Benő (1). A főgymnasium díszterme igen szép festményekkel van diszitve. Muzeumai, tanszertárai, gyűjteményei és tantermei mintaszerűek. A tanulók évi átlaga 300. Van a főgymnasiumnak igen jelentékeny segitő-egyesülete is, mely már tízezer frt tőkével rendelkezik. Két év óta az ősi papnövelő intézet növendékpapjai a benczések főgymnasiumába járnak középiskolai tanulmányaik végzésére. 31. Reáliskola. Esztergom városa áldozatkészsége alapította a városi reáliskolát az ötvenes évek elején. Az intézet 1857-ben kezdte meg működését. A város áldozatkészségéhez a magas kormány évi kétezer frt-tal, a herczegprimás egy alapitványnyal, a főkáptalan s a testvérvárosok évi segélyezéssel csatlakoznak. Az intézet néhány év óta annyira föllendült, hogy négy ozstályában több tanulója van, mint akárhány állami főreáliskolának. A magas kormány egyik nemes intentiója, hogy az esztergomi reáliskolát állami főreáliakolává emeli. A tanulók átlagos létszáma 120. Segitő alap nincs. 201