Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXII. Esztergomi Almanach

- Légy férfiú! - Öröm és Üröm. - Paterfamilias. - Elemi katekizmus magyarázat. - Az egyház harczai és győzelmei. - Ember és állat. — A XIX. század katekizmusa. - Karácsonyi Emlény. Sz. Jánosi Emlény. - Emlékkönyv. - Gyakorlati oktatások. - Folyó évi kiadványa sajtó alatt van e czimmel: A pap az oltárnál. Megjegyezzük végül, hogy a „Paterfamilias", „Elemi katekizmus magyarázat" és „A XIX. század katekizmusa" eddigelé 2-2 kiadást értek. 13. Esztergommegye. Esztergommegye czimere az esztergomi érseket teljes diszben ábrázolja, fölül herczegi koronával. Róbert Károly 1318-ban nevezte ki az érseket Esztergommegye örökös főispánjává. Az esztergomi érsekek közül ott is találjuk Esztergom megye élén, mint legkitűnőbb főispánokat Szelepcsényit, Széchenyit, Scitovszkyt stb. A megye czimerében látható esztergomi érsek tehát az örökös főispán alakja, de a herczegi korona sokkal koraibb, mert at csak III. Károly király óta szerepel a prímások czimerében. Az „Esztergom vármegye pecsétje 1836" köriratot az ősi jelvénynyel V. Ferdinánd erősítette meg. A megye főispáni helytartója 1861-ben gróf Forgách Ágoston lett. A törvényhatóságok rendezése alkalmával 1872-ben nagy küldöttség ment a belügyminiszterhez, s arra kérte, hogy kérelmezné ő Felségénél Esztregommegye főispánjává való kinevezését. Gróf Forgách főispánhoz ő felsége a következő királyi kéziratot küldte: A belügyminisztérium vezetésével megbizott magyar miniszterem előterjesztésére gróf Forgách Ágostont, Esztergommegye főispánját ezen állásától sok évi hű és buzgó szolgálatainak teljes elismerése mellett saját kérelmére fölmentvén, helyébe Esztergoinmegye főispánjává ifj. Majláth György kamarást és honti tiszteletbeli főjegyzőt nevezem ki. Kelt Bécsben 1881. évi