Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

iskolázást országszerte elrendelték. 1854-ben indult meg Majer István legnépszerűbb vállalata István bácsi naptára, melynek első kiadása két hét múlva ujat igényelt. Mig az irodalmi téren folytonosan munkálkodott, addig elemi és reáliskolai igazgatói hivatalában is fáradhatatlan tevékenységgel nagy eredményeket mutatott fel. Már az ötvenes években nem volt a fővárosban jótékonysági egyesület, melynek legszorgalmasabb tagja vagy tiszteletbeli részese nem lett volna, sőt a külföldiek közt a bécsi és párizsi bölcsőegyesület is választmányi tagjául választotta. A népnevelés körül szerzett érdemek népszerűvé tették nevét s Majer István csakugyan azok közé tartozott, akik szakadatlan munkában pihenik ki fáradozásaikat, de azért nem hagyják el a küzdés terét, mihelyt a sors olyan pályára vezérli őket, a melyen méltóan megpihenhetnének. Majer István életrajza a folytonos tevékenység története, mely sohasem akar megpihenni. 1857-ben kürthi plébánossá lett. A hivek szeretete kísérte őt uj állásában s a fáradozások sikere a népnevelés érdekeire czélzó törekvéseiben. Innét kezdve legközelebb áll hozzánk s a keze munkája városunk áldása. Mint esztergomi kanonok pápai praelatussá, majd czimzetes püspökké, végre érseki helynökké lesz. Az uj főrendiház pedig fölveszi őt egyház-dignitáriusi tagjai közé. Van több fejedelmi kitüntetése, elismerő levele O Szentségétől s általában mindenhonnan köszönettel adóznak neki, a hol mint nemes szivű főpap a közjólét érdekében sikra száll. A hetvenhárom éves fiatalembert még nem látogatták meg az aggság szellemi és testi fogyatkozásai. Méry Etel. Szül. Magyar-Szölgyénben E. m. 1834-ben. Győri gymn. tanár. írói munkásságának java részét művelődési és régészeti czikkek teszik ki. De vannak tanügyi és müvelődéstörténelmi értekezései is. A Tan. Lapokban: Guzmics Izidor 1857. - Maár Bonifácz. - Vajda Samu. - Révai Miklós életrajza. 1858. - Bessenyei György 1860. - A Természettudományok előadása a gymnasiumban. Religio: A genranói virágünnepély 1857. Győri Közlöny: A tüzéri főparancsnokság pecsétje szabadságharczunk idejéből 1869. - Római sir 1870. 151