Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

III. Esztergom érsekei

III. Esztergom érsekei. S

ZENT István szülővárosának története annyira összeolvad az esztergomi érsekek történetével, hogy a város múltját beszéljük el, midőn az érsekekről megemlékezünk. Esztergom szent fia; első István király alapította szülővárosában az első érsekséget. 1. Domonkos (1000-1C02.) volt az első esztergomi érsek, ki már a pannonhalmi apátság alapitó okiratán, mint érsek és kanczellár iratkozott álá. Az első érsekség tehát épen olyan régi, mint a magyar királyság. 2. Sebestyén (1002-1036.) érsek a Benedek-rendből, alig hogy a pannonhalmi apátságot fölszentelte, szembaja miatt majdnem megvakult s így a király Asztrik első kalocsai püspököt nevezte helyettesül, a ki néhány év előtt Rómában járt s onnan koronát és apostoli czimet hozott fejedelmének. Asztrik az érseki czimet azután is viselte, hogy Sebestyén ismét viszszanyerte teljes szemevilágát. Sebestyén érsek keresztelte meg szent István egyetlen fiát, Imre herczeget s jegyezte el Kunigundával. Erényes életéért Boldognak nevezik. 3. II. Domonkos (1037.) érsek temette el szent Istvánt, a ki 1038-ban aug. 15-én, koronáztatása 38-ik évnapján halálos ágyán a Boldogságos szűz oltalmába ajánlotta az országot, melyet minden oldalról veszedelmek vettek körül. Szent István aggodalmai valósultak. Forradalom és véres harcz ütött ki a testvérek között. Domonkos érsek fölszenteli ugyan a fényes székesfehérvári basilikát, de egyúttal rémülettel értesül azon sötét tervekről, melyeket az ősi valláson levő magyarok a kereszténységellen forranak. Megkoronázza ugyan Pétert, de látja, hogy a velencei származású király nem a nemzet szive sze14