Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

Itt ismertette a pozsonyi kaptalan arpadkori okmanyait három éven keresztül. A régi egyházi ékszerekről, a régi misekönyvekről, a régi magyar egyházi szokásairól, a magyarnyelv történeti jogáról az egyházban, a régi nyomtatványokról, több plébánia történetéről irt alapos és világos tanulmányai, mind derék vállalatában jelentek meg. Ötvennél többre lehet vennünk nagyobb szabású értekezéseinek számát, melyek a Magyar Sionban megjelentek s melyek összegyűjtését és uj kiadását gazdag ajándéknak venné az irodalom. 1874-ben indította meg az epochalis Monumenta Ecclesiae Strigoniensis czimü vállalatát, mely mint okmánytár történeti becsénél és gondos szerkesztésénél fogva egymagában is hivatva lenne Knauz Nándor nevét megörökíteni az irodalomban. Lányi Károly Magyar Egyháztörténetét isaző szakavatott átdolgozásában birjuk s Magyar Kortan czimü pályamunkáját 1872-ben a magyar akadémia jutalmával koszorúzták. De nemcsak szerkesztései, önálló müvei és kiadásai által vivta ki neve tiszteletét irodalmunkban, hanem mint több tudományos szaklap történeti irányú munkatársa is. Hosszú teret foglalnának kitűnő értekezéseinek válogatottabbjai is. Az epochalis „Monumenta Strigoniensis", melyeket a herczegprimás támogatásával ad ki, s melyek nélkülözhetetlen kutforrásai Esztergom történetének Knauz Nándort folytonosan foglalkoztatják. A hatalmas mű Simor János herczegprimás utasítására készül. De a nagy tudományu történetíró Buda felszabadulása emlékére külön történeti művet adott ki (1886) s most dolgozik Garam-Szent-Benedek érdekes monograohiáján. Knauz Nándor nagy érdemei az egyház és irodalom terén, mindkét részről méltó kitüntetésekben részesültek. 1871-ben esztergomi kanonokká nevezték. A tud. akadémia még 1858ban választotta meg levelező s 1873-ban rendes tagjának. Kisfalu di Lipthay S á n d o r. Kisfaludi Lipthay Sándor a magy. tud. műegyetem ez idei rectora, városunk derék fia, 147