Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XXI. Esztergom irodalma

Társulat Encyklopeadiájának is sokat irt. Egy teljesen kimerítő székely tájszótár s székely tájszólástan megírásához több mint husz év óta nagy szorgalommal gyüjté az adatokat s tömérdek jegyzeteiből irta értekezését, melyet mint székfoglalót mutatott be a Kemény Zsigmond társaságban, hol 1878-ban választották meg rendes tagnak. Működése különösen a népiskolák szükségletére szorítkozik. Művei a következők: I. „ Földrajzi könyvecske" Magyarország s az öt világrész. 78. 79. 2. „Magyarország története" Esztergom, 1878. 3. „Természetrajz". 140 ábrával. E. 1878. 4. „Népiskolai olvasó és tankönyv" 15 tömött ív, számos szép képpel. A főrangú bibornok hrgprimás ő emja kglmes ajánlatával díszített ujabb kiadás. Tartós kemény kötésben. 5. „Mennyei manna" kat. ima- és énekeskönyv, harmadik kiadás. Diszes kemény kötésben. Szeged. 1866. 1872. 1879. 3 kiadás. 6. „Kis mennyei manna" Kath. ima- és énekkönyvecske, harmadik kiadás. Csinos kemény kötésben. Pest 1872. III. kiad. 1878. 7. „A kath. hitvallástan kézikönyve", főpászt. jóváhagyásával, második olcsó kiadás. Pest. 1871. 8. „Ötven eredeti magy. népdal és dallam", hangjegyekkel. Pest 1871. 9. „Tréfák versek" Pest 1872. 10. „Garanbonczás diák" Iskolás adomák, diákos ötletek. Valódi velős és villanyos viczczek változatos és választékos vegyüléke s szemenszedett szépszámú szellemszikrák szivderitésre szánt szerzeménye. Közel ezeregy élez. Az iskolák és gyermekvilág virágos tarka rétjéről s a tanitói élet kapálatlan kopár kertjéből lekaszálta, inkaszszálta, kazalba szállította, összeállította, felibe-harmadába garmadába gereblyélte; szóval: szerves egészszé kögitve a téns publikum gyönyörködtetésére gyöngyén együvé gyűjtötte s egy gyurmába gyömöszölte Győrffy Iván. Pest 1878. Fiz krajezáros tankönyvei már a milliomodik példányt is megérték. Kéziratai között volt a Székely nyelv szótára, melyet az akadémia vásárolt meg. Helischer József. Az Esztergom-városi könyvtár derék megalapítójának sok kézirata elkallódott. Szeder Fábián a Felső Magyarországi Minerva 1829-ik évfolyama első kötetében Régiség A XVII. századból „Bacchusnak véletlen rabsága ideiének 144