Kőrösy László: Esztergom – Történeti emlékkönyv

XVI. Viharos századok

XVI. Viharos századok. LKISÉRTÜK Esztergom történetét legnagyobb fia, Szent István király történetéig s onnan kezdve az érsekek történeti vázlatát összegeztük, melyben a város emelkedésének vagy hanyatlásának adatai és okai ugy is benne vannak. Most általános áttekintést adunk. Többször emiitjük, hogy Esztergom az első Árpádházi-királyok székvárosa volt. Ezt azonban nem vehetjük a mai értelemben. Ugy volt az a Xl-ik századtól kezdve késő középkorig, hogy az európai fejedelmek nem igen választottak maguknak rendes fővárost (a mi modern fogalom) hanem csak kedves tartózkodó helyet, ahonnan igazságszolgáltatás végett az egész országot bejárták. Ilyen értelemben emlegetjük Esztergomot az ország első városának, ahol első királyaink csakugyan legtöbbet és legszívesebben tartózkodtak. A királyi udvar a nemzeti élet szinét javát ide vonzotta. Esztergom már Szent István korában pénzverő hely volt, melyet Nagy Lajos Budára vitt át. III. Béla idejében a templáriusok egy okiratából kitűnik, hogy Esztergomnak a kir. kúriától hatezer márkája (girája) van s egy külön monetariusa (érmésze). IV. Béla 1255-ben a beszterczeieknek meghagyta, hogy éremverőik ugyanazon jurisdictióval bírjanak, mint az esztergomi fabricában dolgozók, a kik minden hozzátartozóikkal föl vannak mentve az adófizetés alól. A pénzveretés joga kezdettől fogva a király kezében volt. Az esztergomi érsekek már a legrégibb idők óta az összes pénzverő helyek felügyelője voltak, a miért pisetumot kaptak, mely jövedelmük tekintélyes részét képezte. Róbert Károly idejében a sokféle pénznemek és mértékek között egy sajátságos pénznem a „banales Strigonienses" is előfordul. 100