Kotz Eszter: Az esztergomi városi könyvtár szolgáltatásainak elemzése
Tartalom - 2. Az esztergomi városi könyvtár
2. Az esztergomi városi könyvtár Mielőtt rátérek szakdolgozatom konkrét témájára, az elemzésre, a történet, az elhelyezkedés bemutatásával, valamint az Alapító Okirat lényeges gondolatainak felvillantásával kívánok munkám olvasóiban előre kialakítani egyfajta könyvtárképet. A nyilvános könyvtár, mint sok helyen másutt, Esztergomban is a szocialista rendszer idején alakult. A könyvtár első vezetője Martsa Alajos volt, aki 1951 - 1973ig tevékenykedett az esztergomi Városi Könyvtár igazgatójaként. Nevéhez fűződik az új könyvtárépület felépíttetése, a szabadpolcos kölcsönzés megteremtése a városban. A könyvtár abban az időben épült, amikor a könyvtárépítés virágkorát élte. Tény az is, hogy Martsa Alajosnak megvoltak a megfelelő kapcsolatai a könyvtár felépíttetéséhez. Helischer József városi tanácsos 2538 kötetből, több kéziratból, térképből, néhány ősnyomtatványból álló magánkönyvtárát adományozta a városnak 1844-ben. Ezt 3000 Ft gyarapításra szánt összeggel egészítette ki. Nyomtatott müveit nyelvek szerint leltározta, a földrajz, történelem osztályain belül külön szakcsoportot hozott létre a városról, illetve a megyéről. A négy leltárkönyvből három ma is megtalálható a könyvtárban. Az állomány Kiss Mihály városi főjegyző és Lőrinczy Rezső városi főorvos hagyatékával gyarapodott, majd 1844-ben Nemcsák János reáliskolai tanár, könyvtárőr látta el jelzetekkel és csoportosította azt. Esztergom város képviselőtestülete 1905-ben alapítólevelet adott ki nyilvános könyvtár fenntartásáról, működéséről. 1932-ben újabb leltárkönyvet adtak ki. Ebben az időben az állomány Feichtinger Sándor hagyatékával, illetve az alapítványi összegből szerzett kötetekkel egészült ki. Bár a könyvtár 1950-ben megalakult, csak 1951-ben találtak helyet számára. Működését 1952. január 1-én kezdte meg Kossuth u. 25. szám alatt. Ekkorra vált külön a művelődési otthontól és Balassi Bálint nevének felvétele is nagy valószínűséggel erre az időpontra tehető. 1950-ben a Vallás, - és Közoktatásügyi Minisztérium államosította a könyvtárat. A Kossuth utcai épület még mindig ideiglenes megoldás volt (3 szoba: egy 20 férőhelyes olvasó, ablakon keresztül történő kölcsönzés; irodai szoba; raktár). Az intézményben két könyvtáros, Martsa Alajos és Miklós Lászlóné dolgozott. 3
