Knyazovics András: A munkaerőpiac, a foglalkoztatás összefüggései általában és a munkahelyen
- 12 Ez a lépés a gyártmányfejlesztés uj fejezetét indította., el a gyárban. A licencvásárlás a gyártmányfejlesztés gyorsítását ere dményezte : minőségi változást hozott a gyártmányösszetételben, a gépek keresletéhez szük kapacitás volt, ezért uj munkavállalók felvételére volt szükség. Ebben az időben viszont a város és vonzáskörzete iparfejlődése a szabad munkaerőt már teljes mértékben foglalkoztatni tudta, a munkaerőgazdálkodás fő feladata a munkások megszerzése és megtartása volt. Problémát okozott az is, hogy a műszeripari jellegű gyárakban jobb munkakörülményeket is tudtak mint a szerszámgépgyártás egyek azakmáiban. -A szük kapacitás feloldás a, az Érsekvadkerti Mezőgép gyáregység gyárhoz történő csatolásával tőrtént, ahol 1975-ben 130 fő munkás és 30 fő alkalmazott dolgozott. A. gyáregységben másoló marógépeket gyártottak és jelentős kooperációs munkákkal segítették a gyári munkaerő hiány feloldását 1982-ig. /:Az előző hét éves kooperációs kapcsolat jó példa a munkaerő piac feszültségeinek feloldására, de ennek feltétele a termék iránti kereslet. Érsekvadkert foglalkoztatási problémákkal küzdött, Esztergomban az ipari termelés gyorsabban nőtt, mint amit a munkaerőpiac lehetővé tett volna:/ A. tőkés export növelés e érdekében az esztergomi gyár nemzetközi együttműködési szerződést kötött mechanikus marógépek gyártására a nyugat-berlini Fritz Werner céggel. A partner cég dokumentációja és részbeni alkatrész szállítása révén hat év alatt 150 db. nagy teljesítményű gép készült el a. gyárban és került tőkés piacra.. b./ A második rekonstrukció ; jellegében különbözött az előzőtől, amit a terjeszkedés,é'pités jelentett. A korszerű gépek arányának növekedése szükségessé tett egy technológiai fejlesztést, gyártásszakosodást is. ^ Technológiai korszerűsítés : 1975-ben a gyárban 12 db. NC gép működött három műszakban a forgácsoló üzemben. A megmunkáló központok müveletkoncentrációja létszámtakaré-
