Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége

Tartalom - 7. Összegzés

7. ÖSSZEGZÉS „ Ha megszánna szíved s vendégeidnek befogadnál, ü, ne feledd Istent, látod hozzád menekültünk Ks pajzsos Kronides bosszút áll az utas jövevényért S a tisztes jövevényt mindég megvédi kezével. " (Homérosz: Odüsszeia) 182 A vendégfogadók és a szállodák vizsgálatakor megtaláljuk a Kopasz Péter-i örökséget, - a szállásadást, az étel-ital mérését, a lovak elhelyezését célzó funkciót, amely az életmód változásából eredően a 19. század vendéglátásában már egy bővült szerepkörrel jelenik meg. A kereskedők és az utazók számára nyújtott szolgáltatásokon túl a város társadalmi életének színterét is jelentik. A fogadók szerepét, a reformkortól fokozatosan átveszik a szállodák, amely a vendéglátás iparosodását eredményezi. A vendéglátóiparban bekövetkezett változásoknak mind objektív, mind pedig szubjektív okai voltak. Az objektív okok (vagyis a társadalom megváltozott igényeinek megfelelni vágyás) eredményeként, a vendéglátóipar egyre színvonalasabb szolgáltatást nyújtott vendégkörének. Ennek a törekvésnek vonzataként, a kezdetben egy-, majd néhány személyes vállalkozás, önálló iparággá, szaktudást igénylő tevékenységgé fejlődött. 1872-ben a vendégfogadók és a szállodák üzemeltetése az ipartörvény értelmében (1872. évi VIII. t. c.) értelmében már engedélyhez kötött iparnak minősül, lehetőség nyílik szakmai szervezet, ipartársulat felállítására is. Megkezdődik az önszerveződés mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről. Az 1884. évi XVII. t. c. már a segédek ügyét is rendezi