Kiss Adrienn: Kopasz Péter öröksége

Tartalom - 3. A fogadók és a szállodák elnevezésének vizsgálata

3. A FOGADÓK ÉS A SZÁLLODÁK ELNEVEZÉSÉNEK VIZSGÁLATA „A szónévi intézménynevek őstípusa minden bizonnyal a ... vendégfogadóknak, boltoknak cégérükről való elnevezése: Arany Sas, Fehér Hajó stb." - fogalmaz J. Soltész • 57 Katalin névtani definíciója." Gundel Imre névtipológiáját alapul véve, az üzletneveknek két nagy csoportját különböztethetjük meg: amelyek családnevet (tehát az üzlet tulajdonosának vagy bérlőjének nevét hirdetik), illetve amelyek fantázianevet tartalmaznak.

5

8 A fantázianevek csoportja bőséges variációkat tár elénk. A fogadók és a szállodák nevei kettő-, három vagy többtagú összetétel eredményei Az utótag általában a Vendégfogadó, illetve a Szálloda megnevezés, ez a határozóragos megnevezések esetében fordított.

5

9 A többi elemet ezzel együtt alkalmazzák, mégpedig számos kombinációval, variációs lehetőséggel A személy-, a növény- és állatnevek valamilyen számmal, színnel vagy fogalommal kombinálva jelennek meg. (Pl.: „Hét Választó Fejedelem", „Vendégfogadó a Hídhoz", „Zöld Szőlőtőke Vendégfogadó".

6

0) Találunk itt az üzlet helye alapján képzett, így tehát földrajzi ponthoz, közlekedési eszközhöz, intézményhez kötött elnevezéseket. Ilyen volt a Vendégfogadó a Hidhoz, az Arany Hajó, valamint a Postához címzett vendégfogadó. Gyakori az állatnév alkalmazása (színnel kombinálva) a fogadó elnevezésében, mint a Fekete Sas Vendégfogadó, a Vörös Ökör Vendégfogadó és a Fehér Bárány Vendégfogadó esetében láthatjuk Ezek az állatnevek általában ősi címerállatok voltak, de az is lehetséges az ökör és a bárány elnevezéseket tekintve, hogy a konyhaművészet tárgyköréből kerültek egy-egy fogadó nevébe. 16