Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK
TORTENELMI TAVLATOK P. KALMAN PEREGRIN OFM Alapítás és újjáalapítás — a megmaradás érdekében (.Adalékok, a Kapiszfrán Rendtartomány iskolavállalásához) Mintjól tudjuk, az iskolák államosítása az egyház, térdre kényszerítésének egyik állomása volt. Ez a folyamat a szerzetesrendek felszámolásában teljesedett ki. Az 1950-es egyezmény után megmaradt rendeknek csupán a romokon való építkezés bizonytalan lehetősége adatott meg, amelyben — az iskolavállalás által — a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartománynak is rész jutott. Miként, miért és hogyan—írásomban erre keresem a válasz). 1. Ferencesek a magyar közoktatásban A közhiedelemmel ellentétben a ferencesek magyarországi működéséhez mindig is szorosan hozzátartozott az oktatás, a gimnáziumi rendszer kialakítását követően pedig a középiskolai tanítás, finnek szemléltetésére elég, ha a 15. századtól Esztergomban működő Studium Generaléra, vagy arra a közel harminc gimnáziumra (pl. Csíksomlyó, Esztergom, Szolnok, Gyöngyös, Keszthely) utalok, amelyek a 18-19. században rendi vezetés alatt álltak.' A ferencesek oktatótevékenységét az 1850-es középiskolai reformok szüntették meg, a változások ugvanis olyan nagy anvagi terhet róttak a fenntartóra, amit földbirtok hiányában már nem tudott vállalni egyik provincia sem. Ezért a rendtartományok iskoláikat más rendeknek vagy az államnak adták át. Ezekbe a ferencesek által fenntartott oktatási intézményekbe a társadalom valamennyi rétegéből, de leginkább a szegényebb családokból érkeztek a diákok. Egyébként erre a történelmi előzményre hivatkozott Rákosi Mátyás is az 1950-es tárgyalások idején.' A 20. század elejét meghatározó szerzetesi reform nagy hangsúlyt helyezett a nevelésre. A mariánus és a kapisztránus rendtartomány a gimnáziumok feladása után nem sokkal emiatt létesítette a kisszemináriumok mintája szerint szerveződő Collegium Seraphicumokat. A kollégiumokból városi intézményekbe jártak tanulni növendékek, akik elsősorban szegény sorsú és a szerzetesi hivatás iránt érdeklődő gyerekek voltak. A noviciátus után, a már ideiglenes fogadalommal rendelkező növendékek az úgynevezett rendi filozófián folytatták tanulmányaikat (ilyen volt pl. Dunaföldvár majd Jászberény), ahol magánvizsgákat téve szerezték meg az érettségit. A trianoni békeszerződést követően a Mariána Provincia valamennyi stúdiumháza (Pozsony, Galgóc, Szakolca, Malacka) a magyar határon kívülre került, a teológiai tanulmányok megkezdéséhez pedig már az érettségi is előírás volt. Nyilván ez vezette a mariánus rendtartományt abban, hogy az esztergomi rendházban egy olyan intézményt alapítson, amely a serdülőkortól kezdve egészen az érettségi megkezdéséig tanulási 1 Vö. Vándor, 1980,5-47. Mészáros, 2000, 12-18. Berhidai. 2006, 191. 2 Mészáros, 2000, 14-16. 3 Gergely, 1990,238. 50
