Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 Az évkönyvekben az is olvasható, hogy a diákok leginkább a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát és a métajátékot kedvelték. Külön tárgyként tanulhatták a tőrvívást, a kardvívást és a céllövészetet.

0 Télen korcsolyázni jártak, síelni és szánkózni pedig a város határában magasodó Strázsa-hegyen lehetett. Az évkönyvek beszámolnak a kirándulásokról is. Általában Esztergom történelmi és földrajzi kincsekben gazdag környékét látogatták. Az 1938-as megnyitása után megtekintették az újonnan feltárt királyi palotát is."

6 Mivel az intézet saját busszal rendelkezett, nemcsak a környék megismerésére nyílt lehetőség, hanem más városokba is eljutottak. Évente többször jártak Budapesten, ahol a legtöbb esetben színházi előadásokat tekintettek meg. Tanulóéveik alatt a diákok Budapest mellett az ország összes jelentős városába kirándultak." Az első és a második bécsi döntés után rendszeressé váltak a felvidéki és az erdélyi osztálykirándulások is. Ezekről az utazásokról kedves diákbeszámolók olvashatók az évkönyvekben.

2

8 A számos kirándulás és sportfoglalkozás szükségességét Jeromos atya a korábban már többször idézett munkájában így indokolta: ,,A délelőtti 5 óra ülés a tanteremben megköveteli ebéd után a séta, kirándulás, vízi sport és egyéb sport beiktatását. "

2

) Jóllehet az iskola diáksága kizárólag bentlakó gyerekekből állt, a tanulók részt vettek a város szépítésében is. Az 1926-os városfejlesztési tervnek megfelelően az Esztergomi Sétahelyépítő Egyesület nagy gondot fordított a parkosításra, a közterületek köztéri szobrokkal való díszítésére. Ebbe a városszépítési munkába kapcsolódtak be a ferences diákok. Egy kijelölt körzetet gondoztak és tartottak tisztán.

3

1 A ferences atyák kezdettől fogva fontosnak tartották a fiúk zenei nevelését. A hangszerek száma az évek előrehaladtával egyre növekedett. 1938-ra már 10 zongora állt a diákok rendelkezésére.

3

2 Az évkönyvek évről évre beszámolnak az új hangszerek, kották, kottaállványok beszerzéséről. Iskolai zenekar is alakult, sőt az 1937-39-es évkönyv tanúsága szerint, egy jazz zenekar is működött az iskolában, amely a cserkészcsapat február 6-i, az igazgatót köszöntő ünnepélyén fel is lépett.

3

3 Az ünnepélyek fontos szerepet játszottak az iskola életében. A ferences atyák szándéka szerint: „Ezen ünnepélyek rendezésével növendékeink biztos és könnyűfellépését, előadó készségét, általában a nyilvános szereplés kellékeinek elsajátítását célozzuk, mert jól tudjuk, hogy legnagyobb részük nem szerzetesi, hanem világi pályánfog az életben elhelyezkedni, ahol ajó modor és biztos fellépés nélkül boldogulni csak nagyon nehezen lehet." 3

4 Ezeket az ünnepélyeket a legtöbb esetben a látogatási vasárnapokon tartották, amikor is a diákok a szülőknek mutathatták be zenei és színjátszó tudásukat. Az 193536-os tanévvel indult a színielőadások sora. Különösen is nevezetes volt ebben az 25 I-d. részletesebben Dr. Magvar György (2001) 116. old. 26 Évkönyv 37-38. 27 Ld. az évkönyvek vonatkozó részei. 28 IM. például: Évkönyv 1940-41./ 52-65. old. 29 Huszár J. 19. old. 30 Szent István városa 100. old. 31 levelezés 45/1937-38. 32 Huszár J. 16. old. 33 Évkönyv 38-39./ 25. old. 34 Évkönyv 35-36./ 29. old. 37