Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

elhelyezkedése volt. Esztergom ugyanis egy csendes kisváros ekkoriban, annak minden előnyével, és mégis nyitott a természethez közeli életre, ami nagyon is megfelelt a ferences lelkiségnek. Tiszta a levegője, gyönyörű panorámával rendelkezik. Itt folyik a Duna, itt a Pilis és a Visegrádi-hegység, minden földrajzi, biológiai, kulturális és történelmi értékével. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy alig egy órányi autóűtra fekszik Budapesttől, könnyen elérhető az ország fővárosából. Az engedélyezés nehézségei után,

4 1931. jűnius 30-án fogtak hozzá az épület kivitelezéséhez, amely rendülcdenül folyt egész nyáron a jűlius 13-án kezdődő háromnapos bankzárlat ellenére is. A bankzárlat így leírva nem tűnik túl riasztónak, de ha jobban belegondolunk, akkor világossá válik, hogy ez az év a gazdasági világválság legnehezebb magyarországi éve volt. 1931. szeptember 6-án megtartották a Veni Sancte szentmisét. Az új intézmény neve az esztergomi Szent Ferenc-rendi Szent Antal Gimnázium és Kollégium lett.

6 A korban szokatlan volt ez a névválasztás, mivel általában magyar emberről nevezték el az új intézeteket. Ellenben ebben az évben ünnepelte a rend Pácluai Szent Antal centenáriumát. P. Huszár Jeromos az iskola történetét feldolgozó művében még egy indokot említ: ebben az esztendőben egy, a szent életéről szóló film járta be az országot, és tette még népszerűbbé ezt az amúgy is tisztelt és közkedvelt ferences szerzetest. 1931. szeptember 6-án tehát megindult a tanítás az új gimnáziumban, 52 tanulóval és az országban egyedüliként csak bentlakó diákokkal. Az osztályfőnök Burka Kelemen atya lett. Októberben a tankerületi főigazgató tett látogatást az iskolában. A História Domus beszámolója szerint nagyon jóindulatú volt, és mindennel meg volt elégedve.

6 Ezt a képet némileg árnyalja az, hogy az iskola minden évben csak egy évre kapta meg a nyilvánosság jogát, azaz gyakorlatilag a működési engedélyt.

4 A problémát az jelentette, hogy a szinte állandó építkezések mellett is hiányzott a rendes tornaterem, rajzterem és a természettudományi előadóterem. A tornaórákat részint a rendház tornaszerekkel ellátott udvarán, részint a rendház tágas folyosóin tartották kezdetben.

1

0 1937-ben levél érkezett a minisztertől, amely megadta a bizonyítványok kiállításának jogát a tanévre, de két esztendein belül kérte a hiányok pótlását.

1

1 Mindezek után még 1939-ben is kiemeli a Katolikus Középiskolák Főigazgatóságának elnöke a hercegprímásnak írott, a katolikus középiskolák helyzetéről szóló beszámolójában, hogy az esztergomi ferences gimnáziumban a rajz-, a torna- és a természetrajzterem kérdése rendezetlen.

1" A második világháború kitörése után új problémaként jelent meg a megfelelő szakképzettségű tanárok hiánya. Bár a rendtartomány mindent megtett azért, hogy elegendő számú tanári végzettségű szerzetes 4 Ld. Hegedűs (2001) ill. Marek 5 História Domus 192. old. 6 levelezés 3/1931-32. 7 Huszár J. 13. old. 8 História Domus 197. old. 9 Levelezés 54/1931-32 és 119/32- 33. majd 7/33-34. 10 Dr. Magyar György (2001) 116. old. 11 levelezés 309/36-37. 12 Levelezés 71/39-40.