Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - TÖRTÉNELMI TÁVLATOK

TÖRTÉNELMI TÁVLATOK tatárjárás után IV. Béla király újjáépített. Iskolai, illetve tudományos élet első nyomai az 1260-as, -70-es években bukkannak fel. ,„4 rend igen magas műveltségére lehet következtetni abból az adatból, hogy magyarországiak már 1268-ban megfordultak a párizsi egyetemen." 4 Név szerint ismerünk ebből az időből egy Gál nevű atyát, aki lektor volt. S 1277-ben az esztergomi nagyprépost, László mester két teológiai munkát hagyott a ferencesekre. Mezey László szerint a későbbiekben a ferencesek stúdium generálója Esztergomban tűnt fel.

6 Erre vonatkozólag hazai adataink igen gyérek, némi támpontot külföldi források nyújtanak. A XIII. század második felétől fogva a ferences renden belül szokássá vált az egyes rendtartományok közötti ingyenes nemzetközi tanulócsere. ,„4 XIV. sggzydban a ferencesek 21 olyan pápai privilégiummal ellátott iskolával rendelkeztek, ahonnan tanulókat lehetett küldeni Párizsba, s köztük volt a váradi is." Ekkor a források Magyarországon két jelentős főiskolát (stúdium generálé) említenek: az esztergomit és a nagyváradit. ,A növendékcsere idővel mind nagyobb méreteket öltött. A római (1411) rendi gyűlés óta a strassburgi tartomány Oxfordba, Cambridgebe, Efurtba, Orleansba, Esztergomba, Wienbe, Pisába, Kö/nbe, Kómába és Assisibe küldhetett ingyenes tanulót, míg a saját strassburgi főiskolája Köln, Szászország, Magyarország, Anglia, Spanyolország, Burgundia, Kóma és Assisi rendtartományából vett fel egy-egy növendéket." Esztergom nem rossz társaságban szerepel ezen a listán! 1448-ban az esztergomi kolostort a regulához szigorúbban ragaszkodó obszervánsok kapják meg, akik ezután kezdik meg oktatási rendszerük kiépítését. A Szalkay Balázs által elkezdett obszerváns krónika említi, hogy az 1480-as évek elején egy „bizonyos Szentmiklósi Mihály (Michael de Sancto Nicolo) az esztergomi kolostorban tanulásra alkalmas frátereknek — szentenciákat olvasott —, vagyis kommentálta Petrus Eombardus Sententiaeját, ami a középkorban rendszeres teológiai előadással egyértelmű." ' Az 1515-ben Budán tartott rendi káptalan elrendeli, hogy az elöljárók küldjenek növendékeket az akkor 3-3 lektorral működő budai és esztergomi iskolába. legfelsőbb fokú oktatás kiépülése utáni évtizedekben az iskolák lettek a rend szellemi életének és irodalmának középpontjai; aki íróként ismeretessé vált, vagy tanár bennük, vagy olyan vikárius, aki irányította és támogatta a stúdiumokat.7'

1

0 A mai ferences gimnázium névadója, a középkori magyar skolasztika monumentális alakja Temesvári Pelbárt (1435P-1504. január 22.) is ebben az időben tevékenykedett. 1463. december 17-én a krakkói egyetemen 25 társa közül ötödikként szerzett baccalaureátusi (borostyánkoszorús) fokozatot. A 80-as években Budán lektor, 1494 és 1497 között Esztergomban házfőnök. Nagy művei: a Stellarium, a Pomerium és a Rosarium (amit már nem tudott befejezni), mind a mai napig magyar szerzőnek külföldön elért legnagyobb könyvsikere. Művei 1526-ig 90 külföldi kiadást értek meg. A közhiedelemmel ellentétben a katolikus megújulás korában a rend sok iskolát tart fenn. A gimnáziumok számát a hiányos források, az 1777-ig rendezetlen oktatási viszonyok miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni. Pintér Márta Zsuzsanna 4 Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni ktyhk. (Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 89. 5 Karácsonyi János: Sytü \

:erencg Rendjének Története Magyarországon 1711-ig. Budapest, 1923. 163. 6 Mezey László: Deákság és Európa. Budapest, 1979. 171. 7 Tarnai Andor: i. m. 89. 8 P. Szabó Elek OFM: A ferences skolasztika tanulmányi élete. Budapest, 1942. 43. 9 Tarnai Andor: i. m. 97. 10 Uo. 28