Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
Kákonyi Asztriknak a hazai szakrális művészetet megújító korszakalkotó merészségéről nem számolt be a korabeli sajtó, csak a templom használói, a ferences rendtársak, a művekről és a művész színrelépéséről tudomást szerzett művészetpártolók tudtak. Ettől kezdve számos templomba hívták nyaranta falképet, táblaképet festeni. A figurális és a nonfiguratív ábrázolások egyaránt megjelennek többnyire kombinálva. Kedvelte a feliratokat is, melyek bibliai idézetek, vagy a lelkiségi irodalomból merítette őket (pl. Mátraszentimrén Sík Sándortól vett idézet olvasható). Kákonyi Asztrik életműve művészettörténeti szempontból feldolgozatlannak tekinthető annak ellenére, hogy nevét katolikus, különösképpen a ferences rendhez kötődő körökben jól ismerik. Számos templom falainak kifestésén dolgozott 1962-től 1984-ig, üvegablakokat tervezett, táblaképeket, keresztutakat, oltárképeket, egyéb műveket festett. Tervezett modernizált liturgikus tereket, miseruhákat, oltárterítőket. Bibliai szövegekhez, lelkiségi irodalomhoz illusztrációkat készített (pl. 1985-ben Eloi Leclerc Egy szegény ember bölcsessége című könyvéhez). Eletében nem volt önálló kiállítása. Az első gyűjteményes bemutatására a Keresztény Múzeumban került sor 1994-ben. 30 festmény és grafika mellett templombelsők fotóit, hímzéseket, szentképeket, könyvillusztrációkat, rajzokat láthatott a közönség. Ezt a tárlatot ismételték meg 1-2 év múltán az esztergomi ferences rendházban. Mindkettő szervezésében aktívan közreműködött a rend részéről Hidász Ferenc OFM, aki jelentős fotódokumentációt is készíttetett Mudrák Attila fotográfussal abban a reményben, hogy monográfiát jelentessen meg az általa igen nagyra értékelt művészről. Feltehetőleg anyagi okok, illetve később a Kárpátaljára történt áthelyezése akadályozta meg tervei megvalósításában. A monografikus feldolgozás még várat magára. Ujabban a dorogi bányatemplom felújítása kapcsán, 2007-ben menteni kellett Kákonyi Asztrik művét a pusztító szándék elől. Tervek születtek a szentély falképének eltávolítására, mivel a mai napig sokan nem tudják a maga helyén értékelni a modern művészet alkotásait és szívesebben látnának helyettük „közérthető" ábrázolásokat. Prokopp Mária szakértői fellépése és a hívek, valamint a papság számára elfogadható műelemzése sikeresen vette fel a harcot a befogadói értetlenkedéssel szemben. Tevékenysége révén elérte, hogy a templom papja és a hívő közösség immár büszkén tekint a XX. század kiemelkedő művészének alkotására a maga környezetében. Felhasznált irodalom: Kákonyi Asztrik: Gondolatok a művészetről. 1968, kézirat, Seres Ferenc műgyűjtő birtokában Dr. Kákonyi Imre Asztrik: 1961-1972 között készült oltárképek, keresztutak, színes ablakok, stb. (gépelt és kézzel kiegészített kézirat, művek jegyzéke) Honnan és hová? (P. 1 legedűs Kolos búcsúbeszéde K. A. gyászmiséjén) In: Igen 1991/8. Kákonyi Asztrik (?) Kiállítható képek jegyzéke (gépelt és kézzel kiegészített kézirat) Kákonyi Asztrik: Elmélkedések a rózsafüzér titkairól. Esztergom, 1991. Prokopp Mária: Hitünk legfőbb igazságainak festője. In: Hitélet, 1991/2,25. Prokopp Mária: Hitünk, legfőbb igazságának festője. In: Esztergom és vidéke, 1991 /41., 5. Prokopp Mária: A három Kákonyi kiállítása Kalocsán. In: Új ember, 2001 /1. BILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 lAá 179
