Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET

BILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 lAá KONTSEK ILDIKÓ Kákonyi Asztrik festőművész Kákonyi Asztrik ferences szerzetes, festőművész 1923-ban Imre keresztnéven szü­letett Kalocsán egy népes földműves-napszámos család hetedik gyermekeként. Nehezen tanult, sokat betegeskedett, míg végül jelesre érettségizett 1943-ban a kalocsai Szent István Gimnáziumban. Papi pályára készült, de labilis egészségi állapota miatt nem nyert felvételt a szemináriumba. A Műegyetem építészhallgatója lett egy évre, majd munkaszolgálatra rendelték. A második évet csak 1945 áprilisában kezdte meg. Mivel a soron következő orvosi vizsgálata kedvező eredményt mutatott, néhány hónap múlva már Szécsénvbe, a ferences novíciusok rendházába került. Előbb a gyöngyösi ferences Hittudományi Fő­iskolán, majd a budapesti 1 littudományi Akadémián tanult. 1957-ben szerzett teológiai doktorátust. A rajzolás és festés már gyermekkorában is vonzotta. Autodidakta módon képezte magát a nyári szünetekben, s tekintettel fokozott művészeti érdeklődésére az esztergomi ferences főiskolán megbízták a művészeti témák oktatásával. 1962-től az esz­tergomi egyházmegyei egyházművészeti bizottság tagja volt. 1970-ben a New Bruns­wick-i magyar (Szent László) templom díszítésére és liturgikus terének tervezésére hívta meg rendtársa, Füzér Julián az Egyesült Államokba (New Jersey állam). Hazafelé úton egy hónapot Bernben is eltöltött. Mintegy 70 helyszínen, az ország egész területén dolgozott falkép és táblakép festőként. Üvegablakokat, új liturgikus térkialakítást terve­zett jellemzően falusi templomok számára. Ezeken kívül ferences rendházakban, gim­náziumokban találkozhatunk a műveivel. Utolsó megbízatása a győri Szentlélek temp­lom belső díszítésére szólt 1985-89 között. Testvérei között további két alkotóművészt találunk. Kákonyi István (1917-1993) szobrász a Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd nyugdíjazásáig a BME Építész­mérnöki Karán oktatott. Több templomi munkán együtt dolgoztak, bizonyosan tanul­hattak egymástól, de idősebb korukra kapcsolatuk megromlott. Asztrik atya nem szí­vesen beszélt testvéréről, a hozzá fűződő viszonyáról, az esetleges művészi kölcsön­hatásokról. Kákonyi István portrészobrász révén vált ismertté, bár nem tartozott az igazán sokat foglalkoztatott alkotók sorába. Kákonyi Teréz Konstantina (1908-1998) kalocsai iskolanővér 1935-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a rend tanítóképzőjének rajztanáraként műkö­dött Baján. 1947-ben ösztöndíjasként Rómában tanulhatott, ahonnan nem tért haza, hanem az Egyesült Államokba költözött. Duluth (Minnesota állam) bencés iskolájá­nak rajztanára lett. 1993-ban települt újra haza. A földrajzi és a politikai rendszerek mentén húzódó távolság elszakította családjától és a magyarországi művészeti élettől. Munkásságának még életében válogatott és átadott 68 darabos gyűjteménye a Keresz­tény Múzeumban található. A testvéreket közös időszaki kiállításon 2000-ben Kalocsán mutatták be a nagy­közönségnek „A három Kákonyi" címmel. Hármójuk közül Konstantina nővér műveit méltatta a legnagyobb figyelemre az egyházi és a művészeti szaksajtó. 177

Next

/
Thumbnails
Contents