Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…
Tartalom - ÉLET, MŰVÉSZET
UBILEUMI ÉVKÖNYV 1931 - 2011 mi % FAY ZOLTÁN Offerek az esztergomi ferences templomban A sors különös fintora, hogy a Segítő Szűzanya Közép-Európa-szerte elterjedt újkori tiszteletének egyik előmozdítója éppen Luther Márton barátja 1, a protestáns festészetet megteremtő idősebb Lucas Cranach lett — 1517 és 1525 között (mások szerint 1537-ben) festett Segítő Szűz Mária képe révén. A kegykép a bizánci művészet könyörülő (eleouszea) típusa, mely nagyon emberi momentumot, anya és gyermeke bensőséges kapcsolatát mutatja: a karon ülő kisded arcával édesanyja arcához simul. Cranach festménye ma az osztrák innsbrucki Szent Jakab székesegyház gazdagon díszített barokk főoltárának közepén látható; 1611-ben ajándékozta 1. János György szász választófejedelem Lipót főhercegnek és passaui püspöknek, aki 1625-ben szállíttatta Innsbruckba. Ezt megelőzően azonban Marquand von Schwendy kanonok 1618-ban lemásoltatta a képet egy Pius nevű passaui festővel, és a másolat a helyi kapucinus templomban maradt, ahol már 1622-ben nyilvánosan tisztelték." Végső soron a passaui kegykép járult hozzá a Segítő Szűzanya XVII-XVIII. századi tiszteletének elterjedéséhez, méghozzá súlyos történelmi viszontagságok következtében. A kép a törökellenes háborúk vége felé lett a legismertebb, különösen Bécs ostroma után. Amikor IV. Mohamed szultán Kara Musztafa nagyvezír által vezetett csapatai 1683-ban körülfogták Bécs városát, I. Lipót német-római császár és magyar király családjával és udvarával Passauba menekült, és a hagyomány szerint a kapucinus templom kegyképe előtt imádkozott a győzelemért 3. Boldog Avianói Márk, XI. Ince pápa apostoli küldöttjének biztatására szeptember 12-én a katonák „Maria hilf!" kiáltással, Szűz Máriát ábrázoló zászlókkal indultak az ostromgyűrűbe fogott császárváros felmentésére, és a szorongatott Bécs városának diákjai is Szűz Mária lobogói alatt harcoltak a török ellen. 4 A győzelem emlékére rendelte el XI. Ince pápa Mária nevének ünnepét az egész katolikus egyházban. A bécsi Mariahilf-templomot is a győzelem emlékére emeltette I. Lipót, kegyképét 1660-ban Coelestin Joanelli barnabita szerzetes festette 1660-ban, a kegyoltárt emeltető Esterházy Pál és felesége, Thököly Éva költségén. A passaui kegyképnek osztrák területen ma is több mint húsz filiációja ismert. A hagyomány szerint valamilyen módon még Bonaparte Napóleont is megérintette a kegykép, aki 1809-ben Passauban a Szűz Máriát és a Kisjézust ábrázoló festmény hatására tett le arról a tervéről, hogy a templom helyén erődöt emeltessen. A passaui kegykép másolatainak hazai terjedésében nagy szerepe volt annak a korabeli téves véleménynek is, amely szerint a kép eredetije a mariazelli Schatzkammerbild, amelyet Nagy Lajos király adományozott a törökön aratott győzelméért a 1 Jahn,Johannes: Cranach. Ford. Rónay Mária. Bp. 1968.19. 2 Szilárdffy Zoltán: A magyarországi kegy képek és-szobrok tipológiája ésjelentése. Bp. 1994. 8. 3 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II. Bp. 1977.272. 4 Röss Bertalan :Aviánói Márk pápai követsége és a törökfélhold alkonya Mapparorsstájton. Bp. 1935.78. 173
