Keppel Dániel [szerk.]: Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium…

Tartalom - A KÖZELMÚLT ÉS NAPJAINK

kell tenni. Ha még egyszer kezdhetném, nem kispekulálnám, hanem „unalmasan" levezetném a matematikai példákat. Radnai Márk: Itt a ferences gimnáziumban életünket meghatározna a mozgás, a sport. A sportban mindenki megmutathatja, hogy a tanulás mellett mire képes. Nem tartozom az élsportolók közé, de amikor kimegyünk a pályárafocizni, és én is gólt tudok lőni, nagyonjó érzés. I /olt miért küzdeni... Orbán Viktor: Hadd kezdjem egy példával. Mindenki előtt ismeretesek az ötvenes, hatvanas évek sportsikerei, legendás sportolói. Az említett évtizedek sportsikereinek semmi köze a kommunizmushoz, a szocializmushoz. Minden akkor sikereket elért fiatal valójában a Horthy-rendszerben kezdte pályafutását, amikor az ország vezetői, így pl. Klebersberg Kunó kultuszminiszter is kiemelt szerepet szánt az ifjúság testmozgásának, a rendszeres sportolásnak. Puskás Öcsinek és nemzedéktársainak semmi köze a Rákosirendszerhez, csak az utolsó öt-hat évét élte abban le. Az, hogy legyengültünk a végén, azért van, mert a régi világban a II. világháború előttről hozott intellektuális erő a hetvenes években, a nyolcvanas évek elejére elfogyott. Különböző nemzetek, különböző módon viszonyulnak a sporthoz. A magyar nemzetkaraktereknek fogcsikorgatva, a „csak azért is", a hátrányból a túlélés érdekében való küzdés, áttevődik a sportsikerekre. Es minél nagyobb hátránnyal indulunk egy sportversenyen, annál nagyobb az esély arra, hogy nyerjünk. Ez Istentől kapott talentum, nemzetkarakterológiai talentum. Tehát, ha van élsportra esélyes ember közöttetek, ne engedje ki a kezéből ezt a lehetőséget, hanem akarjon sikeres élsportoló lenni, még akkor is, ha ezzel látszólag elveszít néhány évet az életéből. Nem veszíti el, hisz olyasmihez jut hozzá, amihez a többiek soha. 129