Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig

47 a társadalombiztosítási tevékenység teljes körét a szakszervezetek hatáskörébe utalta, a főfelügyeletet a Minisztertanács gyakorolta a munkaügyi miniszter ütján. Az egészségügy területén az 1972. évi II. sz. törvény hozott említésre méltó változást, mely alapján 1975 júliusától az egészségügyi ellátás közel két évtizedig állampolgári jogon illette meg az ország lakosságát. A társadalombiztosítás 1975 után A szabályozás célja a társadalombiztosítási rendszer egységes elvek alapján történő átfogó rendezése, korszerűsítése volt. Az 1975. évi II. törvény alapelvei között szerepelt, hogy a társadalombiztosítás állami feladat, fejlesztéséről az állam köteles gondoskodni, az anyagi ellátás a végzett munkához és a szociális biztonság követelményeihez igazodik. Egységes szerkezet keretében a törvény külön fejezetben tárgyalta a társadalombiztosítás egyes ágazatait, a fedezet kérdését és a jogorvoslati eljárást A törvény hatályba lépését követően számtalan módosításon ment át, 1990-ben a családi pótlék kikerült az ellátások körebői. 1998. január l-jével három új törvény váltotta fel az egységes szabályozást. A társadalombiztosítási feladatok ellátását az 1984. évi 5. sz. tvr. állami feladattá minősítette, amit állami szervezetek a társadalombiztosítási tanácsok együttműködésével végeztek. A társadalombiztosítás kiválása az állami költségvetés rendszeréből A megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok között indokolttá vált az önálló gazdálkodásra való áttérés. 1989. január l-jével levált az állami költségvetésről, és elkülönített, önálló pénzalappal folytatta tevékenységét, mígnem két önálló alapot hoztak létre a nyugdíj- és az egészségbiztosítás finanszírozására.