Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
3 Esztergom szerepe a magyar közigazgatásban Esztergom a kora Árpád-kortól kezdve két és fél évszázadon át a királyok székhelye, az ország fővárosa volt. IV. Béla királyunk 1256-ban áthelyezte székhelyét Budára, miután Esztergomot a tatárok elpusztították. A város levéltára a török hódoltság idején semmisült meg, ezért nem állapítható meg Esztergom közjogi állása a középkorban. A vármegye területén az egyetlen város Esztergom volt, valószínűleg megyeszékhelyként töltött be évszázadokon át igazgatási szerepkört. 1708-ban kelt I. József uralkodó privilégium-levele, mellyel Esztergomot visszahelyezte „egykori állapotába", szabad királyi várost megillető jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosított a városnak. A törvényhatósági jogaitól az 1876. évi XX. törvénycikk Esztergomot megfosztotta, miután a város lélekszáma a tizenötezer főt sem érte el. Az addig törvényhatósági joggal felruházott város „rendezett tanácsú város" elnevezéssel alárendelt helyzetbe került. Ez volt a fő oka, hogy 1895-ben egyesült a hozzá épült községekkel. (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező) 1900-ban a lakóinak száma 17909 fő. 1 Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Esztergom vármegye lakossága 90.817 fő, területe 1077 km 2. A első világháborút követő határváltozások kapcsán a párkányi járás (25 község, 532 km , mely a vármegye nagyobb része volt) területe Csehszlovákiához került. Komárom és Esztergom megyék maradék területeit 1920-ban ideiglenesen közigazgatásilag egyesítették. Az egyesített megyék igazgatási központjává Esztergomot tették, a város hagyomanyaira és a főpapi szekhely jellegere hivatkozva. Esztergom földrajzi fekvése, gazdasági hanyatlása miatt csak névleg volt Komárom és Esztergom egyesített megyék székhelye. 1945 után a közigazgatási határok újjászervezése kapcsán Esztergom 1950-ig megyeszékhely, 1950-től viszont még a járási székhely szerepét sem tölthette be, Dorog nagyközséget tették meg járási központtá. Komárom megye székhelyévé pedig a legnagyobb lélekszámú, gazdaságilag is kiemelten fejlesztett Tatabánya vált. 1 dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye. 68. o.
