Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
37 1918-ban, az egylet 25. évfordulójára megjelentetett könyvben így emlékezett vissza Hipper Sándor egyleti főtitkár az esztergomi fiók alapításával kapcsolatos eseményekre: „Az esztergomi fiók megalakítása nehézségekkel járt. A hatóság itt is, mint több más esetben, politikai mozgalomnak minősítette az egylet terjeszkedését, és a város polgármestere a népgyűlés tartására kért engedély megadását a következő indokolással utasította vissza: <Mert meg vagyok győződve, hogy a tervezett mozgalom szociálista mozgalmat képez és hogy lényegében a városi lakosság nyugtalanítását és hatóság elleni izgatást eredményez, és mert az esztergomi ipartestület az iparosok nyugdíjintézetének megalapítását tervbe vette, ezen testület körében elérni kívánt cél elérhető.> A választmány a határozat ellen föllebbezéssel élt, melynek következményeként az alispáni hivatal a polgármester határozatát az alábbi indokolással oldotta föl: <Mert a kérdéses egyesület az ország kormánya által jóváhagyott alapszabályokkal működik, s amint az alapszabályokból, de meg a becsatolt falragaszokból is látható, nemcsak hogy politikával nem foglalkozik, de az ez irányban való működés feladatkörén teljesen kívül esik. Abbeli meggyőződés pedig, hogy a tervezett gyűlés szociálista mozgalmat képezne, egyéb alap hiányában arra, hogy alkotmányos államban a szabad gyülekezés joga korlátoztassék, eléggé elfogadható indoknak nem vehető.>" 36 Hipper Sándor a 25 év számos eseményét rögzítette az utókor számára. Ezek közül az egyik legérdekesebb a következő eset, mely az 1917. évhez kötődik: „Az egylet történetében egyedülálló eset Engelbrecht Mihályné esztergomi rokkant esete. Nevezett inkább lemondott segélyéről és tagsági jogairól, semhogy fölülvizsgáltatása végett megjelent volna a központban, és megmaradt ezen elhatározása mellett akkor is, midőn károsodásáról fölvilágosíttatott." Az országos egylet taglétszáma 1917-ig emelkedett. Az I. világháborút követően a tagok száma folyamatosan csökkent, de további két évtizeden át - súlyos nehézségek közepette tovább működött, végül 1938-ban felszámolták. 3 6 Hipper Sándor: A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyletének 25 éves története. 34. o.
