Kénerné Majer Mária: A munkásbiztosítástól a nyugdíjbiztosításig
11 szabályozta, a szabályzat betartását pedig a bányakapitányság ellenőrizte. A bányászok 1890-ben követelték a társpénztárak egyesítését. E követelés célja az volt, hogy megszüntessék az egy-egy bányához való „életfogytiglani" lekötöttségüket. Az egyesítésre a különböző érdekellentétek miatt várni kellett. A kormány 1893. szeptember 19-én kiküldte Kaufmann főbányakapitányt a dorogi bányába, ahol a három szénbánya társulat képviselői és a társláda elöljárói értekezletet tartottak, melyen a főbányakapitány kihirdette a kormány rendeletét, mely szerint a három társláda az Esztergom megyei Egyesített Társláda néven egyesül. Az egyesített társládát Setét Antal bányapénztárnok kezeli. 1 0 A millenniumi kongresszusi évkönyv szerint Dorogon már 1896-ban működött a bányakerületi kórház (12 ággyal), melyet a bányatulajdonosok és a társládák együttesen tartottak fenn. 1 1 1903. december 26-27-én volt a Szociáldemokrata Párt központi Szakszervezeti Tanácsának X. kongresszusa. Húszezer munkás 23 küldöttje között Dorog képviselője is ott volt. Kampfl Hugó, dorogi küldött a 12 órás munka, a kibírhatatlan hőség miatt panaszkodik. A következő kívánságaik voltak: nyolc órai munka, a minimális munkabér megállapítása, vasárnapi munkaszünet, ipari munkásokkal való egyenjogúsítás, a bányatársládák egyesítése, a bányatársulatok társpénztári hozzájárulásának egységes százalékban való megállapítása. Sürgették a bányatörvény 1 2 revízióját is. A bányászok több ízben adtak hangot panaszaiknak. Kifogásolták a magas járulékot (6% + balesetbiztosítási díj), az alacsony táppénzt, a kevés nyugdíjat, valamint azt, hogy nincs viszonosság a különböző társládák között. Ha a munkás állást változtatott, elveszítette befizetett éveit. A Szakszervezeti Tanács által kiadott Banyamunkás c. újság 1921. évi egyik számában jelent meg a következő hír: „K. G. vájár 43 évi szolgálat után nyugdíjazását kéri. A dorogi társpénztár 29 korona 46 fillérben szabja meg heti járandóságát." (Ebben az évben 1 kg barna kenyér ára 3 korona 50 fillér volt.) 1 3 Az 1891. évi XIV. törvénycikk életbelépését követően is megmaradt a bányatársládák önállósága, később az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár fölöttük is felügyeletet gyakorolt. 1 0 Esztergom és Vidéke: 1893. 11.22. 101. sz. " dr. Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig, 47. o. 1 2 1834. május 23-án kelt osztrák általános bányatörvény
