Katona Csaba: Esztergom az 1918-19-es forradalmak idején

városi rendőrkapitány, Reviczky Elemér főszolgabró, Szilárd Béla megyei főjegyző és Frühauf Béla párkányi ügyvéd társaságában fogadta a követségbe érkezett Erwin von Lanksfels cseh tisztet. Rövid idő múlva visszatért és örömmel hirdette ki, hogy a cseh seregnek nincs parancsa Esztergom megszállására, ellenben kérik Párkány részére a világítás és a szénfuvarozás biztosítását, kölcsönképpen, amíg részükre meg nem érkezik, kisebb mennyiségű cukrot és sót. Ugyanakkor teljes nyugalmat várnak el a lakosság részéről, mert minden rablás és fosztogatás "bolsevizmusnak minősül" és ez esetben a megszállás elkerülhetetlen. Emellett von Lanksfels írásban tett ígéretet a Párkányban levő és Esztergom tulajdonát képező gabona és liszt kiadására. Ez rendkívül fontos volt Esztergom szempontjából, hiszen a már nyár folyamán akadozó közellátást a tél tovább nehezítette, a megye mezőgazdasági területe pedig túlnyomórészt a Duna túlpartján levő, tehát a cseh csapatok által megszállt párkányi járásban volt.

1

6 A hír érthető módon megnyugtatólag hatott a város lakosságára, ám rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a cseh csapatok vagy nem tudják, vagy nem akarják tartani magukat az ígérethez, így újra meglehetősen feszült helyzet alakult ki. A csehek gabonát, lisztet, vágómarhát és sertést nem engedtek be Esztergomba, ezért Palkovich alispán nem adott ki dohányt és cukrot a csehek részére. Ezzel újra patthelyzet jött létre. Közben az új VIII. törvénycikk értelmében február elején létrejött az esztergomi Néptanács, melynek tagjait Beniczky kormánybiztos nevezte ki: Bartalis Vince csizmadiamester, Lóránt Sándor keresekedő, Hermann Lajos ácsmester, Szokob János kőművesmester, Lisser Dávid máv. mérnök, Mátéffy Viktor plébános, Vodicska István kőművesmester, Tátus János kisgazda, Kapa Mihály kisgazda, Ispán Ferenc földmunkás, Katona Sándor ügyvéd. Beniczky azonban a forradalmi pártok megkérdezése nélkül nevezte ki a tanácstagokat s ezzel törvénysértést követett el (némiképp Beniczky mentségére szolgál az, hogy a pártok helyi szervezetei folyamatosan alakulóban voltak november, december, január folyamán, a helyi sajtó egyre-másra adott hírt alakuló gyűlésekről, fúziókról, így ezzel kapcsolatosan elég nagy volt a bizonytalanság a városban). A Nemzeti Tanács utolsó ülésén Katona Sándor bejelentette, hogy mivel a Néptanács tagjainak kinevezése a forradalmi pártok meghallgatását nélkülözve történt, ottani tagságáról a Károlyi-párt két tagja (ő maga és Bartalis Vince) lemond. Ezt követően pedig arra tett javaslatot, hogy a Nemzeti Tanács maradjon fenn továbbra is, immár Nemzeti Bizottság néven, hogy ily módon ellenőrizhessék a városban folyó ügyeket. A volt elnök végül lelkes beszéddel mondott köszönetet a tanácstagok támogatásáért. Ezt követően Beniczky kormánybiztos kinevezéseit nem fogadták el a Szociáldemokrata, a Kisgazda és a Radikális Párt tagjai sem (csak Mátéffy Viktor és Vodicska István, a KNEP két képviselője tartotta meg tagságát), ezért a Néptanács gyakorlatilag nem is jött létre. Beniczky Ödön ekkor benyújtotta lemondását és helyette az Esztergomban addig ismeretlen Mailáth Ferenc budapesti ügyvéd, a Radikális Párt titkára lett az új kormánybiztos, akinek érkezését nagy várakozás előzte meg a városban. A figyelem -e közjáték után ismét a sokkal égetőbb kérdésekre, azaz a közellátás javítására és a túlparton állomásozó cseh katonasággal való viszony ápolása felé fordult. Antóny polgármester Párkányban tárgyalt a cseh hadvezetéssel és ennek során megegyeztek, hogy a csehek kiadják Esztergomnak a város Párkányban tárolt burgonyáját és mellé naponta 150 liter tejet, amelyből 50 liter a kórházé, a többi kiosztásra kerül, de a vágómarhák és sertések 1

6 "Az elveszett párkányi járás a város természetes vonzáskörzetét képezte, annál is inkább, mert ez volt elsősorban a mezőgazdasági terület." Bánlaky Pál: Esztergom. A szent és gyámoltalan város. Budapest, 1992. 44. p.