Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században

képét és keresik a nagy dunai hidat ábrázoló lapot is. A városnak az az érdeke és az idegenforgalmi propagandának az a célja, hogy Esztergomnak a legszebb, legvonzóbb részeit ismerjék meg az idegenek, hogy a címzett, akinek a lapot elküldték, jellegezetes részleteket kapjon Esztergomból. Ez csak úgy lehetséges, ha a lap művészi... Megtörtént addig, hogy bárki fényképezhetett a városban és ha volt rá módja, ha üzletet akart csinálni, tetszése szerint nyomtatott fénykép után levelezőlapokat. Ezek a fényképes levelezőlapok azután nem a város propagálását szolgálták, hanem azt a célt, hogy minél többet adjanak el belőlük." A cikk az alábbiakkal zárul: „Nagy mulasztás és hiba volt, hogy a város nem monopolizálta az esztergomi képeslapokat... Rajta kell lenni, hogy mielőbb művészi lapok kerüljenek forgalomba." 1933. április 2-án a hírek között ez olvasható: „Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy a mai kor igényeinek megfelelő korszerűen berendezett fotó műtermemet 2.-án megnyitom. Úgy a külföldi valamint a nagyobb belföldi fotó-műtermekben szerzett tapasztalataim garantálják, hogy a nagyérdemű közönség legkényesebb igényét is teljes mértékben ki tudom elégíteni. Szives támogatásukat kérve maradok teljes tisztelettel Sziklay Béla fényképész. Esztergom. Jókai u. 1." Nem sokkal később jelenik meg az a közlemény, mely szerint: „Az esztergomi fényképészek... egymásközt abban állapodtak meg, minden hét pénteki napján munkaszünetet tartanak..." 1934. május 20-án az „Esztergom és Vidéke" hirdetési oldalán „Reklámverseny" zajlik. Az itt közölt bőbeszédű hirdetések között feltűnő az alábbi lakonikus szöveg: „Jó fényképhez jó fotócikkek kellenek! Csak Meszesnél." Meszes úgy látszik nem volt a szavak embere. Későbbi képes hirdetései is meglehetősen szófukarok. Pl.: „Kodak, stb. fényképezőgépek, filmek Meszesnél. (Kultur Mozgó.)" Vagy: „Kodak fényképezőgép 3 tekercs filmmel I 10 pengő Meszesnél." Sőt: „Fényképezőgépek, filmek Meszes Istvánnál." (1935.) De maradjunk még 1934-ben, amikor augusztus 15-én egy teljes városismertető oldal lát napvilágot a lapban, az alábbi fényképekkel illusztrálva: „Szent István király születési helyének bejárata" „A főszékesegyház kincstára" „A Prímási Palota és a Várhegy a Bazilikával" 36