Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században
Feljegyeztem egy 1919. szeptember 17-én kelt sajtóhirdetést is: „Fényképeket igazolványokhoz szép kivitelben 24 óra alatt egyedül Molnár fényképész készít. Mária-Terézia u. 12." A hirdetés néhány héten át rendszeresen megjelenik, de később már a műterem címét Simor János u. 114. szám alatt adja meg. December 25-én az alábbi hirdetés jelent meg: „Eladó fényképezőgépek teljes felszereléssel. 1 db. Goerz 13x18-as 1 db Zeiss 9xl2-es (Tükör refl.) 1 db Aplanzastigmat 31x18 (londoni gyártmány) fagép. Cim: Ferenc József út 23. sz. a." Nem tudhatjuk kié volt ez a professzionális színvonalú felszerelés, de hogy gyorsan űj gazdára lelt, abból sejthető, hogy a fenti hirdetés csak egyetlenegyszer volt olvasható. Ekkoriban Albrecht Ferenc és Koch Dániel állandó műterméről tudunk. Lehet, hogy közülük került ki a vásárló. 1920-ban érkezett Esztergomba szüleivel és öccsével Martsa Alajos, akinek a későbbiekben kimagasló szerep jutott a XX. század esztergomi fotótörténetében. Marisa 1910-ban született Pozsonyban. Elemi iskolai tanulmányait már az Esztergom-kenyérmezői uradalom iskolájában fejezte be, majd a hadifogolytábor helyén 1920-ban létesült Állami Fiúnevelő Intézet polgári iskolájának tanulója lett. A polgári iskola elvégzése után mint könyvkötő-tanuló szegődött az intézethez. Ekkortájt érte szánkózás közben az a súlyos baleset, melynek következményei - a többszöri hosszas kórházi kezelés ellenére - egész életére korlátozták őt mozgásában. és életkorának előrehaladtával egyre fokozódó gyötrelmeket jelentettek számára. Amikor aztán nyilvánvalóvá lett, hogy testi épségét többé nem nyerheti vissza, a család úgy döntött, hogy Martsa Alajos fény képészinas lesz. Tvarosek Pál, majd Albrecht Ferenc volt a mestere, kiknél a szakma mindennapi rutinját alaposan elsajátította. Egy újsághirdetés nyomán Makóra került segédnek, a Franciaországból hazatelepült Uy Kálmán műhelyébe. A mester jóindulattal bátorította Martsa modern szemléletű fényképészeti próbálkozásait, melyek főképpen Rónai és Pécsi hatására jelentkeztek. Mintegy másfél hónapi együttműködés után Uy Kálmán ismét külföldre ment, és makói műtermének vezetésével Martsát bízta meg. Az egyre inkább kiteljesedő gazdasági válság közepette azonban nagyon kilátástalan volt a 31