Kaposi Endre: Fotográfusok Esztergomban a XIX. és a XX. században

FOTOGRÁFUSOK ESZTERGOMBAN XX. SZÁZAD 1900. január 28-án „új látóképes levelezőlapok" megjelenését köszönti az „Esztergom és Vidéke." Mini írja „...Különösen sikeres a Szent István kápolna oltárjának és a Széchenyi térnek képe... Jó a Szent Anna templom, a kisdedóvóképző képe is..." Június 10-én színes levelezőlapok megjelenéséről szóló tudósítást olvashatunk, mely szerint „...kiválik közülük a főszékesegyház remek oltárképe, a Basilika előtte a térrel, a primási palota a bécsi hajóval..." 1900. augusztus 14-én és 15-én nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek Esztergomban a „kereszténység hazánkba történt behozatalának és a magyar királyság megalapításának kilencszáz éves jubileuma alkalmából." Szeptember 8-án már kaphatóak voltak az eseményeket megörökítő "jubiláris emlékkártyák a képeslevelezőlapok nagy esztergomi pártfogójának tünő Strampf-féle „szivartőzsdében", a Bottyán utcában. Az egyik az új Szentháromság-szobor leleplezését, a másik pedig a díszmenetnek a várból való levonulását ábrázolta. Az ügy külön érdekessége az, hogy bár Esztergomban ekkor két hivatásos fényképész is működött - Kádas Károly 1910-ig dolgozott a városban, Klómann Ferdinánd pedig a századfordulón Beszédes Sándor utódaként jelentkezett - az említett levelezőlapokat mégis egy amatőrfényképész, Vágvölgyi Béla tanítóképezdei tanár „eszközölte." Klómann a reá vonatkozó kevés adatunk szerint - fotográfusi működését 1910 után festészeti tevékenységre váltotta. Nem tudjuk, hogy festőművészi tanulmányait mikor végezte, - valószínűleg fotográfusi tevékenykedése előtt - de azt tudjuk, hogy Münchenben és Berlinben tanult Levis Corint és Walter Thor növendékeként. A húszas évek elején rajztanárként működött Esztergomban. 1920-ban szerepelt a magyar íikvarellés pasztellfestők 7. kiállításán Budapesten, 1925-ben pedig a Faluszövelség tárlatán Esztergomban. Egyetlen ismert képzőművészeti alkotása - eg>' remek életnagyságú pasztell férfiarckép - magántulajdonban van. 23