Horváthy Péter: Feljegyzések az elfelejtett városból

„Hz itt a zongora, tedd föl szépen a kis kezed!" Fölteszem nyakigláb, lakli kamasz - a lapátjaimat. Délelőttönként Zsüléknél gyakorlok. A szülők dolgoznak, Zsül építőtáborban, István nyaral. Kinn tűz a nap, benn kellemes hűvös van a leeresztett redőny mögött. Hiába kínlódok a kis darabokkal, a dolog elég reménytelen: egy nyár nem elég ahhoz, hogy megtanuljak zongorázni. A hat-hétéves gyereknek való darabok unalmasak is - komolyabbat meg nem tudok játszani. Észreveszi ezt Pocő is, és egyre inkább ő játszik nekem. „Mint egy tüll" - magyarázza a Mozart-szonátát. Kerek arcát a szeme körül már ráncosodik - egy belső szépség visszfénye önti el. „Jöjj, köszöntlek százszor is, ó drága Május!" - énekli Schumann dalát, míg kontyba csavart haját bearanyozza a lenyugvó nap. 95. Partita Késő délutánra jár az idő, de a Ferencesek fala még mindig ontja a hőséget. „Ki a fasisztákkal a Munkásta..." - málladozik a sárga vakolat. „A zene első közelítésben technika" - idézi Zsül Maróthy Lajost, ahogy befordulunk Pocőék ablaka alatt, a kapun. „Csak világit ne" - mondta az Atya, mikor engedélyt kértünk az orgonálásra. Az. udvar végében kezdődik a Klauzúra, azon át bármikor bejöhetünk. „Laudétúr Jézusz Krisztusz" - mondjuk, ha szembejön valaki; akkor nem kérdezik, hová megyünk, ki engedte meg. A Kóruson kellemes hűvösség fogad. Jól esik a kinti kánikula után. Üres, sötét a templom, sötét az oltár is a fejünk fölött a tükörben. Zsül fölgyújtja az apró lámpát az orgona fölött, bekapcsolja a motort, regisztrál. Szélesen terpeszkedik az Orgelwerke VI. kötete a kottatartón. 46. Niccolo Machiavelli .sikamlós vígjátékából (ISIS) készült olasz film. „O Gott, du frommer Gott" - zúg fel a korál, vastagon, telten. Aztán jönnek a variációik: először a balkéz kúszik föl, halkan, fuvolára regisztrálva - aztán bele-bele szúr a jobbkéz, élesen. A harmadik tétel akkord-felbontásait már csak külön kézzel játsza Zsül: a zene első közelítésben technika. Újra és újra próbálja. A lap vége felé közeledve, olyan ideges leszek, hogy elvétem, és a fejével kell Zsülnek bólintania, hogy lapozzak már. Árad a zene, betölti a templomot. Összeolvad a sötéttel, végigfut a barokk aranyozásokon, míg végül elhal lenn, az oltár mögött. 96. A Három Medikus Amerikás Atya hét évig volt az ottani magyarok papja. Öregkorára a papi szeretetotthon lakója lett; Zsülék nála tanulnak angolul. Pénzt nem fogad el, de bort, konyakot igen; visznek neki egy-egy üveggel tandíj gyanánt. Gégerák-operációja óta csak suttogni tud: ha kopognak, fütyüli, hogy „szabad". I la teheti, lejár a Dunára fürdeni. „Csak most nem merek: a korom miatt felmentettek a lelkigyakorlat alól. Mit szólnának, ha meglátnak?" - panaszkodik. Óra végén bejegyzi a naptárba, mikor jön legközelebb a „Két Medikus". Egyszer elmegyek Zsülékkel. nem járhatnék-e én is angolra. „Szintén Medikus?" - érdeklődik örömmel. Újra elmagyarázzuk: gimnazisták vagyunk; Zsül vegyésznek felvételizett, Tornász fizikusnak. Nekem pedig még három évem van arra, hogy eldöntsem. Óra végén bejegyzi a naptárba: „Csütörtök délután ötkor: Három Medikus". 97. A maszlagról szóló vidám színjáték A Tanácsháza udvarába nyáron padokat raknak és kertmozit nyitnak. „Esős időben az előadás másnapra marad" - hirdeti a plakát. Ma este a Mandragórat"' játsszák; belépés csak 16 éven 71