Horváthy Péter: Feljegyzések az elfelejtett városból

Délre érünk Visegrádra; délután van, mire visszaindulunk. Adömösi kanyarban akkora a sodor, alig tudunk fölevezni. A há­tunk fölégett, a vállunk sajog, emelni se bírjuk már az evezőt. Fel­törte a kajak a fenekünket, kipattantak a v ízhólyagok a tenyerün­kön. Föltámad a szél. alacsonyan szálló felhőket kerget, vihar ké­szül. Keservesen araszolunk fölfelé. Marótnál eltörik egy evező, bekopogunk Kálmán bácsihoz, ott a vikendháza a parton, a strandnál. Szerencsére otthon van, szíve­sen lát. Ennénk valamit? „Csak egy falatot" - szabadkozunk. Amíg mi kiürítjük a spájzot, fölfalunk mindent, ami a házban található, addig Kálmán bácsi szakértő módon lefejti a réz bevonatot, gázlán­gon kitágítja és fogorvosi precizitással ráhúzza a maradék csonkra. Sötétedik, már késő továbbmenni. Nem is kívánkozunk ma már kajakba; a garázsban elalhatunk. Este tüzet raknak a fiatalok a parton, pont a ház előtt. „Triccs­traccs-rumlibum, rumlibum, rumlibum - pattog a szikra. Hozzá­juk telepszünk, velük fújjuk mi is: „Három paraszt kimeenta-a li­ba-lege-lő-re". 72. Hány éves a kapitány? „Autó-ügyességi verseny lesz a Széchenyi téren!" - újságolja Sasi. Tényleg: v asárnap már kora reggel többen serénykednek a téren. Színes faoszlopokat állítanak a Halbolt előtt, fehér csíkokat me­szelnek az, aszfaltra, körberakják szalma-bálákkal a kanyart a Szent­háromság-szobor körül. Ödönke irányít, mutatja, ki mit csináljon, mit hová rakjon. A versenyzők is gyülekeznek; egymás után futnak be a Wart­burgok, Skodák, Moszkvicsok. (Ödönke mutatja, ki hova álljon.) Még egy vadonatúj Fiat is jön. Furcsa: ilyen csak egy van a v áros­ban, de Imre Bácsit, a doktort, seholse látni. Kezdődik a verseny, szlalomoznak, farolnak az. autók, csiko­rognak a fékek, sikítanak a gumik. I lörögnek. tüzet okádnak a ver­senyre preparált szörnyek. A fehér Fiat fölényesen nyer. Kiszáll a győztes: „Hisz ez a Ta­más!" - Igaz. már két éve van jogosítványa - tie még nincs tizen­nyolc éves! „Nyertünk" - büszkélkedik Ödönke. Ekkor érkezik Imre Bácsi: a fia - se szó, se beszéd - elkö­tötte a kocsit! Eredményhirdetés után halkan odaszól: „Rakjá­tok vissza a kipufogótlobot a hangtompítóval. Gyakran hívnak beteghez éjjel." 55

Next

/
Thumbnails
Contents