Horváthy Péter: Feljegyzések az elfelejtett városból

Konyek kitalálja, ha kiássuk a földet a kerítés alatt, he tudunk mászni a gyümölcsösbe! „Sssavanyúú" - fintorog Cinci. .Jó az!" ­torkolja le Kuksi. Bizony, a világ legédesebb szőlőjét, legpirosabb almáját lehet onnan kilopni! Rémülten lapulunk a földhöz, ha kinéz valaki a présházból. Sötétedik, mire a nagyok megjönnek: Karcsi hát tele lopóval zárták be a pincébe, de csak üressel engedték ki! Nemcsak teli de­mizsont. de kenyeret is hoznak. Honnan is sejtenék, hogy mi már degeszre zabáltuk magunkat gyümölccsel? 9. Brazil Brazil a rejtélyes Dél-Amerikát hozza közénk. Döcög a busz. az éj­ben. versenyről hazafelé. „Peclró az én nevem, hazám Karakasz" - üzeni az Őserdő. „Olé-olé, lasz Karakasz / Csak nálam jó az ananász - dobolja az úszópalánták kórusa a refrént az ülés tám­láján. Sose-kóstolt trópusi gyümölcs a számban az alma, sombre­ro a fejemen a svájci sapka. i ..Oil when the Saints Go marching in..." (Néger spirituálé). „Nagy Kolumbusz fölfedezte Amerikát / Amerika fölfedezte a muzsikát...! - gördülnek az Óceán hullámai. „Tekszaszban a né­gerek / Már csak mambót lejtenek". Már nem a Duna, de a Miszi­szipi partján robogunk: „Ó venuszeksz!"' - súgja Brazil rekedt, néger hangja. Nem késik a válasz: „Ó macseresz!" Aztán mind. egy­szerre: „Ó venuszeksz, óó maa-csee-reesz!" 10. Egyesületi puccs Februárban Németországba megy Karcsibá, 70 dolláros turistaút­ra. „Hét-nyolc úszómmal itt is császár lehetnék" - írja München­ből. Mire visszajön, már egyesület sincs: Karcsibá távollétét ki­használva - ha itt lenne, nem mernék - a Vezetőség feloszlatja az egyesületet. Nagy a tanácstalanság a szülők körében: mi legyen az úszók­kal? Le-lejárunk az. uszodába, de nincs igazi edzés. Csita fölmegy Pestre, hogy Karcsibánál úszhasson tovább. (Meg is nyeri a ser­dülőbajnokságot.) „Egyéni terveim vannak" - titkolódzik Mikuci papája. Sokan abbahagyják; a legtöbben a Doroghoz kerülünk. „Legalább ingyen járhatunk focimeccsre" - vigasztaljuk magunk. 11. Miért üres a négyes pálya? A rajt előtti pár perc döntő jelentőségű a versenyző számára: iz­mait kilazítja, magába mélyed a robbanás előtt. Minden erejét összegyűjti, hiszen most, egyetlen perc alatt dől el majd minden. Egy kis oda-nem-figyelés, és hetek-hónapok kemény, megfeszí­tett munkája veszik kárba! Évadzáró verseny a Strandon. Összegyűjti a lehullott levele­ket, kéreg-darabokat, a platánok sárgás-barna termés-szilánkjait a Ketrec sarkában a szél. A vidék legjobbja az. Eger, ehhez, nem fér kétség. De hogy ki lesz mögötte a második, az épp a mai verseny tétje. Peregnek a fu­tamok, számoljuk a pontokat. Egyszer a Szolnok van előbb, egy­szer mi. Már csak az utolsó szám, a vegyesváltó van hátra. Ez nem 19

Next

/
Thumbnails
Contents