Győrffy Lajos: Az Esztergomi Bazilika története és leírása

Tartalom - A bazilika épitése

— II — előre 1831-ig. Ez idő alatt teljesen elkészült a templom alatti nagyszerű sirbolt, fölépültek a templom oldalfalai egészen a felső párkányzatig; elkészült továbbá a sz. István vértanú emlékére szentelt oldalkápolna, úgyszintén a Bakács-kápolna is, mely a török pusztítás korából épségben fönnmaradt volt, s régi helyéről — egy, a jelenlegitől délre 17 méternyi távolságra eső dombról — szétszedetvén, az 1600 darabból álló alkotmány eredeti alakjában, a bazilika jobb szárnyába lett beillesztve. Mindezen építkezésekre a bőkezű Rudnay 820 ezer frtot költött, mely összeg leg nagyobb része saját érseki jövedelmeiből telt ki, miután az e czélra megindított országos adakozásoknak ez ideig begyült összege, alig haladta meg a 130 ezer frtot. Rudnay bíboros érseknek 1831-ben bekövetkezett halála után a primási szék hét éven át betöltetlenül állván, ez idő alatt az oly szépen megindult építkezésekben is, hosszú szünet állott be, mig 1838-ban Kopácsy József veszprémi püspök neveztetett ki utódjául, a ki az előde által megkezdett épitkezések folytatásához legott hozzá fogott. E czélra azon kedvezményben részesült, hogy mint esztergomi érsek, a veszprémi püspökséget három éven át megtarthatta. Az építkezési munkálatok jeles vezetője