Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

- 34 ­Az állomány művelődéstörténeti jelentősége Psztergom kultúrtörténeti emlékei között igen jelentós helyet foglal el a rendkívül értékes Hellseher hagyaték. A leírtak igazolják, hogy a reformkori gondolkodás és era­bereezmény, a kultura szeretete és tisztelete, a kisváro­sok kin emberei között Is hatott. Bár az 1802-ben alapított Széchényi Könyvtár példájára kezdte gyűjteni a művelődéstörténeti unikumokat, ősnyom­tatványokat, Plzevireket, helyi jelentőségű kéziratokat, de nem versenyezni akart a Nemzeti Könyvtárral, csak tud­ta, hogy a "tudományok virágostatnák a Köztársaságokat , azokra pedig egyik fő eszköz volnának a Könyvtárakg Nyilvánvaló, hogy Hellseher József élete és munkássága, szakavatott kézzel válogatott könyvei olyan ember képét rajzolj k meg, amilyen mér nem volt általános a korabeli Magyaroresá ton, különösképpen nem a korabeli Eszter Tomban. Ugyancsak dicsérően kell megemlékezni arról a gondosságá­ról, amivel az általa szakszerűen rendszerezett könyvek megóvására vonatkoznak* Egyedül illó volt az a törekvése, hogy számos és jelentős egyházi könyvtár mellett egy o­lyan gyűjteményt hozzon létre, amely világi, sőt városi tulajdonban van. Halála utin, 1844-ben nem valósult meg a szándéka, hogy nyilvános könyvtárat hozzanak lé tie. A szabadságharc és a szabadsc ^harcot követően csak négy évtizedes késéssel, 1885-ben létesült az első eszter ;oai Vároei Könyvtár, a­melynek alapja a Hellseher gyűjtemény* A Könyvtár állománya Lőrinczy Rezső /1823-58/ városi

Next

/
Thumbnails
Contents