Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.
Tartalom - A HÁBORÚS ESZTENDŐK ÉS A TÁRSADALMI VIHAR IDŐSZAKA (1914-1919)
okleveleket. A szenvedő alanyok, a képesítővizsga megismétlésére kényszeríted fiatal tanítók évtizedek múlva is keserűen emlékeztek a történtekre. Ezek az emberek 1969 szeptemberében „arany oklevelet" vettek át hajdani iskolájukban. Az ünnepség után baráti beszélgetés közben idézték fel a fél évszázaddal ezelőtt történteket, és fájlalták, hogy saját hibájukon kívül kétszer kellett képesítővizsgát tenniök. Ugyanakkor az 1914-1918 között, a hadikurzuson szerzett oklevelek érvényességét nem kérdőjelezték meg. Külön vád érte azokat a diákokat, akik az 1919 tavaszán szervezett hadseregnek is tagjai voltak. Róluk azt terjesztették, hogy ide azért jelentkeztek, mert vizsga nélkül kívántak osztálybizonyítványhoz, illetve tanítói oklevélhez jutni. Talán voltak köztük számítók, vagy akik a hazai politikai események hatására cselekedtek, de jelentős részük minden bizonnyal az aktuálpolitikától függetlenül fogott fegyvert és kívánt részt venni az ellenség elűzésében. Voltak a diákok között olyanok is, akiknek tevékenységét soha nem bocsátották meg, később sem szerezhettek tanítói oklevelet. A felelősségre vonás elől többen a csehek által megszállt Felvidéken kerestek menedéket, elsősorban azok, akiknek szülei azon a területen laktak, de velük mentek olyanok is, akik baráti alapon kértek ideiglenes szállást. Többen írtak közülük az iskolába bocsánatkérő levelet. Akadt akitől elfogadták a utólag adott magyarázatot, de voltak, kiktől nem. így járt Lieber József is, akinek az újabb képesítővizsga letételének ügyében beadott kérelmét elutasította a tantestület. Az indokok szerint „Lieber jó tanuló volt, de a forradalom kitörése után megváltozott. Horváth Gyulával együtt vezetőszerepre tett szert társai között. Március 15-ére, a tanári kar tudta nélkül pénzt gyűjtött a szocialisták koszorújára. Az ifjúság jelentős részét vörös zászló alatt - a tanári kar tudta nélkül - felvonultatta a szocialisták menetében. Az Esztergomi Népszavában verse jelent meg. Március 15-i elnöki beszédében ultra szociálforradalmi nézeteiről tett tanúbizonyságot. Az ifjúsági szakszervezet vezetője volt. Folyton biztatta társait a Vörös Hadseregbe való belépésre. Elhagyta az iskolát, április 19-től a Vörös Hadseregben szolgált". (A képzősök március 15-i szereplése nem lehetett meglepő, hiszen már az előző években is közülük került ki az a fiatal, aid a Nemzeti dalt szavalta.) Az iskola nem javasolta újabb képesítővizsgára való bocsátását. A kultuszminisztérium 1920. november 8-án kelt határozatával a tanító39