Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A SZÁZADVÉG – SZÁZADELŐ TANÍTÓKÉPZÉSE

szigeten 800 négyszögölnyi területet adott át az iskolának. Ezzel egyidőben felmerül gazdasági tanár alkalmazásának a gondolata. A következő tanévben ez is sikerült. Evek során gyümölcsfák kerültek a kies területre, majd kutat létesítettek. Évtizedeken keresztül itt sajátították el a tanítójelöltek a divatba jövő kertészkedés, a szakszerű növénytermesztés legszükségesebb ismereteit. (E terület a szigeten, a Kossuth hídtól balra helyezkedett el. Helyén ma a Hotel Esztergom található.) Az 1905/1906. tanév során bevezetett új tanterv hosszú távon határozta meg minden tekintetben az intézetben folyó munkát. Tudatosabbá válik az oktatási eszközök gyarapítása, mivel a tanárok és a tanulók egyre inkább szükségét érzik a szemléltetésnek. 1908-ban az érsei hívta fel iskolái figyelmét természetrajzi szertár létesítésére. Új felszerelést kap a kézimunka és a rajzterem. Ezekben az években szaporodnak a szervezett tanulmányi kirándulások, melyek egyre nagyobb időt vesznek igénybe és emelkednek költségei. 1908-tól a beiratkozáskor be kellett fizetniök a növendékeknek a várható kiadások bizonyos hányadát. A századfordulótól rendszeresen megemlékeznek miden év májusában a madarak- és fák napjáról. Ilyenkor a közeli vagy távolabbi erdőben töltik napjukat a fiatalok, alkalmi műsorukkal bíztatják egymást a természet szeretetére és védelmére. 1914-ben kis meterológiai állomást állítanak fel az intézet kertjében, mely még a második világháborút követő esztendőkben is működött. 1909-ig csütörtökön nem volt tanítás, ezért délután is voltak órarendi elfoglaltságok. Most megszűnt a heti szabad nap, melyet tulajdonképpen eddig is zenegyakorlásra használtak a tanulók. Az új intézkedés következtében megszűnt a délutánok zsúfoltsága. Az iskola jellegéből következett, hogy falai között kántorképzés is folyt, melyről kezdetben bizonyítványt nem adtak, mivel az alkalmazók nem ragaszkodtak a képzettség igazolásához. Ez az állapot azonban véget ért. Az igazgató 1909 novemberében felveti tanári testület előtt: helyesnek tartják e, hogy a végzős növendékek tanítói oklevelük mellé külön kántori oklevelet kapjanak a jövőben. A válasz igenlő volt. Decemberben megérkezik a főegyházmegyei tanfelügyelő leirata, melyben elrendeli, hogy az intézetben kán tor képesítő vizsgát tartsanak azok számára, akik ezt igénylik Ennek előkészítését szolgálta 1988-ban a felvételi előtt a hallásvizsga bevezetése. Ilyen előzmények 20