Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI

Az első világháborút követő békekötés következtében a főegyházmegye területének nagyobbik fele Csehszlovákiához került. Megváltozott az iskola felvevő területe, elsősorban Komárom-Esztergom és Pest megyére korlátozódott, majd később csatlakozott Nógrád megye is. A történtek befolyásolták a tanulók nemzetiségi összetételét. 19231938 között mindössze 5 szlovák és 70 német nemzetiségű tanulója volt az intézetnek. Ez a változás a történtek után természetes, hiszen eddig az intézetben tanuló szlovák fiatalok többsége a Csehszlovákiához csatolt területekről érkezett. A városkörnyéki szlovák településeken akkor kis lélekszámú lakosság élt. A német települések száma több és nagyobb létszámú volt. Tulajdonképpen csak a német nyelvű képesítés lehetősége maradt fenn, mely 1927-től vált rendszeressé. 1933-tól heti egy órában német kisebbségi tanfolyam működött az érdeklődők számára. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az években ismét 17 német nemzetiségi tanítói oklevelet állítottak ki az intézetekben. A jelölteknek a kiegészítő vizsga során elsősorban a német nyelven való jártasságukról kellett tanúbizonyságot tenniök. Ennek sikere esetén anyakönyvüket és tanítói oklevelüket az alábbi záradékkal látták el: „Német nyelvű népiskolára képesíttetett." E tevékenységet a kormányzat is támogatta. Erről tanúskodik Teleki Pál kultuszminiszter akkoriban elmondott beszéde is: „Midőn más államok kötelékében élő magyar testvéreink anyanyelvi oktatását, népi kultúrájuk fenntartását kívánjuk, mert ehhez joguk van, úgy a magyar állam kötelékében élő idegenajkú honfitársainknak, a csoportosan élő nemzeti kisebbségeknek is. Elvitathatatlan emberi joguk anyanyelvük használata, népi hagyományaik és kultúrájuk fenntartása, ápolása. Ennek a jognak gyakorlatát az államhatalom köteles biztosítani nemcsak az illető nemzeti kisebbségek, hanem az államalkotó és államfenntartó magyar nemzet érdekében, mert erőszakos eszközök alkalmazásával még senkit sem lehetett egy nemzet fiává, hű polgárává tenni." A hajdani Felvidék 1938 őszén ismét Magyarország része lett. Ennek következtében, a következő években inkább a leányképző nemzetiségi összetételében, a több nyelvet beszélők számának emelkedésében állott be lényeges változás. Ezt megelőzően a tanulóknak mind140