Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - A HÁROM NEVELŐKÉPZŐ TANULÓI

Az oktatás nyelve magyar, de a szabályzat 106. paragrafusa az alábbiakat rögzíti: „Azok a jelöltek, akik magyar nyelven kívül még más hazai nyelven való óvói működésre is kívánják magukat képesíttetni, kötelesek a nyelvből is képesítő vizsgálatot tenni." (Sajnos nem állapítható meg, hogy hányan éltek e lehetőséggel, mivel az intézet anyakönyvei a hányadtatás során elkallódtak.) A nemzetiségi nyelveket választható tárgyként oktatták. A főegyházmegye területén a XIX. század második felében három egyházi tanítóképző működött, Esztergomban, Érsekújváron és Nagyszombatban. A környéken élő mindhárom nemzet fiai tehát e három intézet közül választhattak, ha egyházi képzőben kívántak tanítói oklevelet szerezni. Természetes hogy, a szlovákok elsősorban a saját nyelvterületükön található, vagy az ahhoz közelebb működő nagyszombatit választották, ahol a tanítás nyelve 1872-ig szlovák volt, ahol ekkor még a tanárok egynémelyike magyarul nem is tudott volna tanítani. Mindezek ellenére az iskolának szép számban voltak magyar és német nemzetiségű tanulói is. Például az 1866/67. tanév 56 növendéke közül 13 volt magyar, 17 német és 26 szlovák. 1886/87-ben a három évfolyamon 57 tartotta magát szlováknak, 9 magyarnak, ugyanannyi németnek. Az oktatás nyelve a nem szlovákoknak nem okozott gondot, mert ők beszélték ezt a nyelvet is. Inkább a szlovákok között akadtak szép számban olyanok, akik a másik két nyelv egyikét sem ismerték. A magyar nyelvű környezetben működő esztergomi intézetnek is voltak, már az első évektől kezdve szlovák és német nemzetiségű tanulói. Nem véletlen, hogy a hazai szlovák nyelvű tanítóképzők első neveléstudományi tankönyvét az Esztergomban működő - Nyitra megyei és esztergomi szülőktől származó - már említett Majer István írta, illetve tette át szlovák nyelvre. A kezdeti időszakban a fiatal tanító, a „mester" legtöbbször arra a vidékre tért vissza, ahonnan elindult. Mivel a nem magyar településekről is érkeztek növendékek, ezt az oktatás során figyelembe vették. Az oktatás nyelve magyar volt ugyan az intézetben, de felkészítette tanulóit azon sajátos feladatok elvégzésére, mely a hazai területen várt rájuk. Ma már nehéz számba venni, hogy milyen és hány igazolást állítottak ki arról, hogy a fiatal tanító német vagy szlovák település elemi iskolájában is taníthat. Az anya138