Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 1.

Tartalom - AZ ÓVÓNŐKÉPZÉS MÁSODIK KORSZAKA (1951-1956)

A működés első évében a jelöltek gyakorlati képzése elsősorban a Bottyán János utcai óvodában történt. A Béke téri épület teljes birtokba vétele után ezt a kapcsolatukat fokozatosan leépítették. 1954 telén már működött az önálló mintaóvoda, melyet 3 csoportra terveztek, de az alacsony gyermeklétszám miatt húzódott a teljes kiépítés, ezért - főleg az utolsó éves jelöltek - tavaszig a vízivárosi óvodát is igénybe vették gyakorlás céljára. A teljes kiépülés után a 3 csoport közül csak kettő fért el az iskolában, a harmadikat a Dobozi Mihály utca 4. szám alatti épületben helyezték el. Jogilag nehezen rendeződött azonban a mintaóvoda és a helyi tanács viszonya, ezért napirenden voltak a súrlódások. A mintaóvoda megvalósulása ellenére a város, sőt Dorog gyermekintézményeiben is végeztek gyakorlatot a jelöltek. Ezzel biztosították az együttműködést a környék óvodáival, de a gyakorlat jól szolgálta a kölcsönös tapasztalatszerzés ügyét is . Ekkor már úgy tűnt, hogy az alig kétéves intézmény viszonylag ideális körülmények között tudja a jövő óvónőit hivatásukra felkészíteni, mivel egy épületben működött az iskola, a 60 fős kollégium és a mintaóvoda is. Az iskola - felszerelése gyorsabb gyarapításának reményében - nyomban megalakulása után vállalkozott arra, hogy a játéktervező intézet óvodai játékait saját mintaóvodájában kipróbálja. Az óvónőképzés sajátos területét az igazgató és a mintaóvoda óvónőin kívül az oktatók alig ismerték. Ez az állapot sok feladatot rótt tehát azokra, akik otthonosak voltak a pedagógiai munkának ezen a területén. Számos, főleg szervezési gond keletkezett abból is, hogy a nevelők többsége óraadó volt az intézetnél. A tanulók óraszáma magas volt. A számtalan nehézség ellenére jutott idő és energia szakkörök működtetésére magyar nyelvből, énekzenéből, bábjátékból. Sokan foglalkoztak óvodai szemléltetőeszközök készítésével. Sportkörüknek 39 állandó tagja volt. Testnevelési órákon a tanítóképző tornatermét használták. Esti tagozata csak az 1951/52. tanévben működött. E tagozatban tanuló első évfolyam viszonylag magas tanulói létszáma a tanév végére 6-7 főre csökkent. Ennek oka elsősorban a tanulók hiányos előképzettségében keresendő. Közel harmaduk nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát mielőtt a középiskolába iratkozott. Ezek olyan személyek voltak, akik huzamosabb ideje gyermek131