Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Politikai, társadalmi, szakmai szervezetek

Iának 400. évfordulóján - 1994-ben - zajlott Esztergomban. Erre az késztette, hogy az 1950-es években a katonaköltó' nevét viselte az iskola. A következő közgyűlés időpontját 1996 májusában arra a napra tűzték ki a szervezők, amikor a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékeztek a városban. Ez alkalommal került sor az elnökség újabb négy esztendőre szóló megbízására. A megjelent tagok közül többen a városi megemlékezésnek is részesei voltak. Ez alkalomra jelent meg - ugyancsak az egyesület kiadásában - az esztergomi nevelőképzést bemutató könyv első kötete. Az elnökség már az alakuló ülés alkalmával elhatározta, hogy minden alkalommal köszönti és megvendégeli azokat az idős tanítókat (évente 30-40 fő), akik a tanévnyitón díszoklevelet kapnak. A kilencvenes évek közepétől a közösség megbízottai karácsony körül ajándékkal keresik fel hajdani tanáraikat. Annak érdekében, hogy az egyesület vállalt feladatának minden területén eleget tehessen, alapítvány létrehozását kezdeményezte, amely 1991. január 21-én valóra vált. A megyei bíróság március 22-én hozott határozatával 105. sorszám alatt nyilvántartásba vette. Neve: Balassa Bálint Alapítvány a Tanító- és Óvónőképzésért. Alapítók, akik pénzzel is hozzájárultak e szociális és oktatási feladatokat ellátó közhasznú szervezet létrehozásához: - az Esztergomi Tanító- és Óvónőképző Öregdiákjainak Egyesülete, - Csiffáry Nándor nyugalmazott főiskolai tanár, - Dolinszki Ilona iskolaigazgató, - Filyó Mihály újságíró. - Gábris József főiskolai tanár, - Gyarmati Lajos nyugalmazott főiskolai tanár. - Kaposi Endre főiskolai tanár, - Misznéder Jánosné gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes, - Pális Győző iskolai igazgatóhelyettes, - Schwarcz Zoltánná nyugalmazott középiskolai tanár, - Sziklai Artúr iskolaigazgató, - Török József nyugalmazott szaktanácsadó, - Végvári I. János nyugalmazott főiskolai tanár, festőművész. Az alapítvány létesítésével a kezdeményezők célja kettős. A magyar tanító- és óvónőképzés hagyományainak folytatójaként elő kívánják segíteni, hogy a jövő tanítósága (óvónői testülete) olyan fiatalokból tevődjék össze, akik e nemes pályára a legalkalmasabbak, arra diákéveik alatt tudatosan készülnek, tanulmányaik során bizonyíthatóan igyekeznek a lehető legalaposabban elsajátítani az e hivatás gyakorlásához szükséges elméleti tudást és képzésük szempontjából ezzel egyenértékű - az általános iskolában, óvodában szükséges - hivatástudatukat bizonyító gyakorlati ismereteket. Kiemelten támogatják az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán tanulmányokat folytató azon fiatalokat, akik tanulmányuk ideje alatt a fenti tulajdonságokban társaik közül mindvégig kiemelkednek, vagy - az egyébként meglévő kedvező tulajdonságaik ellenére - kiemelkedésüket családi, esetleg már nem megfelelő körülményeik miatt a társadalom támogatása nélkül képtelenek elérni. 90