Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.
Tartalom - Politikai, társadalmi, szakmai szervezetek
1970. március 13-án 14 hallgatóval megalakult az Esztergomi Tanítóképző Intézet Eszperantó Csoportja. Létrehozásában Prunkl János és Prunkl Jánosné működtek közre. Megalakulása után nyomban felvette a kapcsolatot a helyi és az ország más területén, sőt a külföldön működő csoportokkal is. 1970 tavaszán a maribori (Jugoszlávia-Szlovénia) egyetemen az eszperantó oktatással foglalkozó nemzetközi értekezleten vett részt az intézet vezetője. 1973-ban Szarajevóba, 1974-ben a Német Szövetségi Köztársaságba nemzetközi találkozóra utaztak a csoport képviselői. Jóval szélesebb kapcsolat alakult ki a hazai körökkel, felsőoktatási intézményekkel. 1972-ben és 1973-ban az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tartott rendezvényen, diákköri konferencián vesznek részt, 1974 ben a főiskola adott helyet hasonlójellegű rendezvénynek, majd 1975-ben a szombathelyi Tanárképző Főiskola. Jó kapcsolat alakult ki az egyik budapesti általános iskolával, a Tokodon működő csoporttal. 1973-ban a sárospataki Commenius Tanítóképző Főiskolán segédkeznek a nyelv oktatásának megindításában. Az 1970-es évek elején a gyakorlóiskolában eszperantó irodalmi gyermek színpadot működtetnek a hallgatók. 1971-ben Balatonfenyvesen nemzetközi eszperantista úttörőtáborban tevékenykednek. 1972. november 7-én alakult a Magyar-Szovjel Baráti Társaság helyi csoportja. Mivel a társaságban egyéni tagság nem volt, ezért az intézet és a gyakorló valamennyi dolgozója és hallgatója testületileg lett tagja. Tevékenysége 1989-ben szűnt meg. A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) helyi csoportja már az 1970-es évek második felében működött, de 1980. december 15-én újjászervezték, az évtized végén megszűnt. A Magyar Vöröskereszt főiskolai csoportja első alkalommal 1979-ben szerveződött, de rövid időn belül megszűnt. 1982. december 13-án 15 fővel újjáalakult. Vezetőjéül ekkor Benke Zoltánnét választották. Öregdiákok Egyesülete: A középfokú tanítóképző hajdani diákjai 1926-ban budapesti székhellyel létrehozták saját szervezetüket, melynek székhelyét később Esztergomba helyezték át. Működése idején több találkozót szervezett, bekapcsolódott az. iskola programjába, támogatta a jól tanuló diákokat. 1946-ban belügyminiszteri rendelkezés alapján befejezte tevékenységét. Negyedszázad múlva került ismét szóba a hajdani szövetség tevékenysége. 1973. június 16-án az ezeréves Esztergomra való emlékezés keretében az 1951-ben érettségizettek (1952-ben képesítőzöttek) rendkívüli találkozót tartottak. Köztük merült fel egy új baráti szervezet létrehozásának a gondolata, melynek alapítói az alábbi nyilatkozatot tették: „Alulírottak ünnepélyesen kijelentjük, hogy megalakítjuk az esztergomi tanítóképzőben végzett diákok baráti körét. Megbízzuk Gábris József, Molnár Sándorné (Vicze Magdi) és ifjű Varga József barátainkat, hogy készítsék elő a kör működési szabályzatát, kezdjék meg a szervezést, gondoskodjanak a törvényes működésről és a közgyűlés összehívásáról." E nyilatkozatot valamennyi jelenlévő, összesen 18 személy aláírta. Elhatározásukat egy hét múlva ismertették az 1943-ban végzettek találkozóján is. Az itt jelenlévők is csatlakoztak. Az elhatározást azonban - az akkor uralkodó felfogás miatt nem követték további lépések, a szervezés elakadt. Másodszor az 1954-ben végzettek 25 éves találkozóján - 1989-ben - merült fel ismét a gondolat. Pár hónap elteltével - 1990. január 29-én - az 1950-es és az 1960-as években végzettek képviselői ismertették tervüket a főigazgatóval. 87